A Friedrich Merz vezette jobbközép pártszövetség (CDU/CSU) a szavazatok 28,52%-át szerezte meg, míg a szélsőjobboldaliak (AfD) aggasztó módon 20,8%-os támogatottságot értek el.
A jobbközép szövetségnek sikerült a legtöbb mandátumot megszereznie Németország vasárnapi parlamenti választásán. A Friedrich Merz vezette CDU/CSU a szavazatok 28,52%-át szerezte meg, ami azt jelenti, hogy a 630 fős törvényhozásban 208 helyet szerzett a pártszövetség.
A szavazatok 28,5%-a azonban nem elég ahhoz, hogy a CDU/CSU egyedül alakítson kormányt, ezért koalíciós partnerre lesz szüksége. Emiatt felmerült, hogy Friedrich Merz Olaf Scholz pártjával, a balközép SPD-vel lépne koalícióra.
Érdemes megjegyezni, hogy a megválasztott CDU/CSU elnöke az a Friedrich Merz, aki korábban a Covid-útlevelek bevezetését, az oltatlanokra vonatkozó korlátozások szigorítását és a digitális személyi igazolványok bevezetését támogatta. Ennek ellenére Merz győzelme megakadályozta, hogy a német szélsőjobboldali párt (AfD) nyerje meg a választást. Így is aggasztó, hogy az AfD négy évvel ezelőtthöz képest megduplázta a szavazóinak számát.
Merz jó eséllyel a digitális euró mellett teszi majd le a voksát
A politikai felfordulás közepette Mark Foster, az EU-s Crypto Council for Innovation vezetője arra számít, hogy a jobbközép szövetség valószínűleg támogatni fogja az Európai Unió digitális innovációval kapcsolatos megközelítését, így például a digitális euró bevezetését is.
„Nem gondolom, hogy az előző kormányhoz képest egyik napról a másikra hatalmas változás következik be a digitális eszközökkel vagy a digitális euróval kapcsolatos politikában, de az új kormány talán nyitottabban fog elgondolkodni azon, hogy ezek a megoldások hogyan segíthetnek a német és az európai gazdaság versenyképességének javításában…” – mondta Foster.
A digitális eurón az Európai Központi Bank 2023-ban kezdett el dolgozni, a projekt pedig azóta is az úgynevezett előkészítési szakaszban van, amelyben megvizsgálják a valuta lehetséges hatásait és technikai követelményeit.
Fontos megjegyezni, hogy a központi banki digitális valuták (CBDC-k) – mint amilyen a digitális euró is lenne – köztudottan adatvédelmi és megfigyelési aggályokat vetnek fel. A CBDC-k nem decentralizáltak, ami azt jelenti, hogy például a Bitcoinnal ellentétben van egy központi felügyelő szervezet – a CBDC-k esetében a jegybank és a kormány -, amely szabályozhatja a piacot és ellenőrizheti a tranzakciókat. Vagyis a digitális euró esetleges bevezetése mindenképpen aggályokat vetne fel az EU-s állampolgárok magánéletének védelmével kapcsolatban.
Érdekelhet még: Kriptoszolgáltatásokat indít az egyik legnagyobb német vagyonkezelő
