Kínai hadihajók bukkantak fel Ausztrália partjai közelében, ráadásul éppen ott, ahol jelenleg egy amerikai nukleáris tengeralattjáró is állomásozik. Az esemény kivételesnek számít a térségben, és számos kérdést vet fel a térség biztonságát és a nagyhatalmak közötti versengést illetően. A kínai hajók jelenlétét Ausztrália és Új-Zéland is szorosan figyeli, miközben a világ figyelme a Csendes-óceán felé fordul.
A kínai haditengerészet (PLA Navy) három hadihajója – a Zunyi nevű Type 055-ös romboló, a Hengyang fregatt és a Weishanhu utánpótláshajó – heteken keresztül haladt Ausztrália és Új-Zéland közelében, mintha körülhajóznák az ausztrál kontinenst. Ez a mozgásminta „példátlannak” minősült a regionális szakértők szerint, mivel a kínai hadihajók korábban soha nem kerültek ilyen közel az ausztrál partokhoz. A flottilla 150 tengeri mérföldre (körülbelül 280 km) közelítette meg Sydney-t, és 630 tengeri mérföldre (kb. 1166 km) nyugatra hajózott Perth városától. Szakértők úgy vélik, a hajók hamarosan elérik a Szunda-szorost, hogy onnan visszatérjenek a Dél-kínai-tengerhez.
Aukus: Ausztrália, az USA és az Egyesült Királyság védelmi szövetsége
A kínai hadihajók jelenléte különösen érzékeny időpontban történt, mivel az Ausztrália–USA–Nagy-Britannia hármas védelmi szövetség (AUKUS) keretében a térségben éppen egy amerikai tengeralattjáró, az USS Minnesota állomásozik a nyugat-ausztráliai HMAS Stirling haditengerészeti támaszponton. Ez a bázis fontos szerepet játszik a nukleáris tengeralattjárók jövőbeli ausztrál integrációjában, mivel a 2021-ben létrejött AUKUS-paktum célja, hogy Ausztráliát ellássák saját nukleáris meghajtású tengeralattjárókkal a Csendes-óceáni biztonság megerősítése érdekében. A kínai hadihajók feltűnése nem csak Ausztráliának, hanem Washingtonnak is szólhat: Peking demonstrálni kívánja, hogy képes katonai jelenlétet fenntartani a stratégiailag fontos tengeri útvonalakon és szövetségesek közelében.
Ausztrália nem riad meg, de készenlétben áll
Az ausztrál haditengerészet több hajót is bevetett a kínai flottilla megfigyelésére, amelyek közvetlenül követték és rögzítették a hadihajók mozgását. Richard Marles védelmi miniszter szerint:
Nem tekintjük fenyegetésnek a jelenlétüket, mivel nem sértik meg a nemzetközi tengeri jogot, de kötelességünk figyelemmel kísérni minden lépésüket.
Bár a kínai hadihajók nem lépték át az ausztrál vizek határait, a megfigyelés célja az elővigyázatosság – különösen, ha figyelembe vesszük a régióban zajló geopolitikai átrendeződéseket.
Kína üzenete: nem hátrál a nyugati dominancia előtt
Szakértők szerint a kínai haditengerészet hadgyakorlatai erődemonstrációként is értelmezhetők. Azáltal, hogy a kínai hajók közel merészkedtek egy amerikai tengeralattjárót fogadó bázishoz, Peking jelezte: képes hosszú hatótávolságú haditengerészeti műveletekre és nem riad vissza a nyugati szövetségek közelében való jelenléttől. Ez egyúttal válasz is lehet az Egyesült Államok azon törekvésére, hogy katonai szövetségein keresztül korlátozza Kína befolyását az Indo-csendes-óceáni térségben.
Kapcsolódó tartalom: Trump és Európa konfliktusa Kína malmára hajthatja a vizet
Mit jelent ez a jövőre nézve?
Az incidens újabb jele annak, hogy a Csendes-óceáni térség egyre inkább a nagyhatalmi versengés színterévé válik. Kína, az Egyesült Államok és szövetségeseik között egyre feszesebb a diplomáciai és katonai dinamika. Miközben a hadihajók még nem jelentettek közvetlen veszélyt, jelenlétük komoly figyelmeztetés a térség országainak, hogy a status quo nem garantált, és a béke törékeny.
Hungarian 