Úgy tűnik, hogy akik jelentősebb gazdagságot képesek felépíteni, egy-két őrültebb ötlet után általában mindig az űr felé fordulnak. Nézzük csak meg az Amazon alapítóját vagy éppen Elon Muskot. De a kriptókban magának nevet és vagyont építő, Ripple társalapító Jed McCaleb is ezt teszi most egy friss interjú szerint. A Bloombergnek adott interjújában McCaleb arról beszélt, hogy nagyon fontos, hogy nyisson az emberiség az űr felé, egy olyan világ felé, ahol rengeteg ember már nem a Földön fog élni. És hogy nem igazán sok olyan ember van, mint ő, aki hatalmas mennyiségű erőforrást fordít erre a célra. McCaleb 1 milliárd dolláros, teljes mértékben önerőből finanszírozott űrprojektje a Vast Space.
A Ripple alapító cége, a Vast Space 2026-ben már az űrbe indul
A 2021-ben alapított kaliforniai székhelyű űrkutatási vállalat célja megépíteni és elindítani egy működő űrállomást. Ezzel pedig a 2030-ban leállítani tervezett Nemzetközi Űrállomás helyére szeretne majd lépni. McCaleb, aki 2010-ben társalapítója volt a később összeomlott Mt. Gox kriptotőzsdének, 2011-ben a Ripple-nek, majd 2014-ben a Stellarnak, most a Vast Space-be fekteti becslések szerint 3,2 milliárd dolláros vagyonának nagy részét. A pénz jelentős részét egyébként XRP-eladásokból szerezte. A Ripple másik társalapítója, Chris Larsen arról posztolt az X-en, hogy nagyon szurkol kollégájának. Mert Larsen szernt Amerika számára ilyen kezdeményezésekre van szükség a kétségek és a bürokrácia helyett.
A Vast mesterséges gravitációs űrállomásokat fejleszt. Alkalmazottai közül sokan bírnak valódi űrkutatási tapasztalattal, köztük Elon Musk SpaceX vállalatából is elég sokan jöttek át ide. Földkörüli pályán keringő élőhelyeket akar a cég létrehozni, amelyben a gravitációt szimulálják a centrifugális erő létrehozásához szükséges forgással, miközben kényelmes otthont is kínálnak. A vállalat nemrégiben mutatta be a Haven-1 nevet viselő első állomásmodul végleges tervét. A Haven-1 pályára állítása érdekében a Vast a SpaceX-szel működik együtt, amely a Falcon9 rakétáival juttatja majd a világűrbe a Vast Haven-1 moduljait.
A Vast honlapja szerint a Haven-1 első indítását 2026 májusára tervezik, egy kéthetes küldetés keretében. A mesterséges gravitációs állomások koncepciója régóta szerepel a tudományos-fantasztikus irodalomban. Kezdve Stanley Kubrick 1968-as sci-fi klasszikusától, a „2001: Űrodüsszeia” című filmtől Christopher Nolan 2014-es „Csillagok között” című filmjéig. A Haven-1 egyetlen modul, amelyet úgy terveztek, hogy önállóan működjön, vagy dokkoljon a SpaceX hordozórakétáival. A tervek szerint viszont a következő generációs Haven-2-t moduláris rendszerben fejlesztik. Több Haven-2 egységet össze lehet kapcsolni, hogy egy nagyobb, bővíthető állomást alkossanak.
A magáncégeké a jövő az űrkutatásban
Az állami űrügynökségek – köztük a NASA és az Európai Űrügynökség – egyre inkább a magánvállalkozásokhoz fordulnak, hogy az űrhajósokat és a szükséges erőforrásokat az űrbe és vissza juttassák. McCaleb egyike azoknak a magánszemélyeknek, akik ezt az igényt akarják kielégíteni, pont, mint a bevezetőben már említett Musk, Richard Branson és Jeff Bezos. Egyre növekszik azon cégek listája, amelyek kutatásra, gyártásra, turizmusra és lakhatásra építenek űrállomásokat például az Axiom Space, a Blue Origin, a Voyager Space, az Airbus és a kínai CNSA. Ha a 2026-os kilövés sikerrel járhat, akkor van reménye a Vastnak arra, hogy szerződést köthet a NASA-val is. Ami pedig létfontosságú lenne a cég számára. És a jövő már elkezdődött, mert a jelenlegi tervek szerint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) működését 2030-ban befejezik. Az állomás elöregedése és a fenntartási költségek miatt a NASA és partnerei úgy döntöttek, hogy az ISS-t a Csendes-óceán egy távoli részére irányítják és megsemmisítik.
