Emberek milliói maradnak láthatatlanok a globális statisztikákban

2025.03.24.
Olvasási idő: 3 perc

Egy friss tanulmány szerint a Föld népessége jelentősen alulbecsült lehet, különösen a ritkábban lakott vidéki területeken. A finnországi Aalto Egyetem kutatói rámutattak, hogy a jelenlegi, rácsalapú népességbecslési módszerek pontatlanok lehetnek, mivel főként sűrűn lakott városi környezetben kalibrálták őket.​

A világ népességének 43%-a vidéki területeken él, és ha a kutatók számításai helytállóak, akkor akár több milliárd ember is hiányozhat a hivatalos globális statisztikákból és adatbázisokból. Josias Láng-Ritter, a tanulmány vezetője elmondta:​

„Meglepődtünk, hogy a vidéki területeken élő valódi népesség sokkal magasabb, mint amit a globális adatok mutatnak – a vizsgált időszakban a vidéki népességet 53%-tól 84%-ig terjedően alulbecsülték.”​

Miért számoltunk eddig rosszul? A „négyzetrácsos” módszer buktatói

A világ népességét ma már nemcsak klasszikus népszámlálások alapján becsülik, hanem egy úgynevezett rács alapú (grid-based) modell segítségével. Ez azt jelenti, hogy a Föld felszínét egyenlő méretű négyzetekre osztják fel (például 1×1 km-es blokkokra), és minden négyzetre becsülik, hogy ott körülbelül hány ember él az adott területen.

Ezekhez a becslésekhez különféle forrásokat használnak – például népszámlálási adatokat, műholdfelvételeket, az épületek sűrűségét vagy épp az éjszakai világítás intenzitását. A gond csak az, hogy ezeket a modelleket többnyire városi környezetre hangolták, ahol jóval pontosabban látszik, hol és hogyan élnek emberek.

A vidéki területeken viszont sokkal nehezebb pontos adatokat gyűjteni:

  • az eldugott falvakban élők kimaradhatnak a népszámlálásból,
  • a műholdas képek nem mindig árulkodnak a valódi népsűrűségről (pl. fák, fedett épületek),
  • és számos országban nincs rendszeres vagy részletes adatgyűjtés a vidéki lakosságról.

Mindez ahhoz vezethetett, hogy a hivatalos népességi térképeken és kimutatásokban sok helyen egyszerűen túl keveset becsültek, így emberek milliói – vagy akár milliárdjai – láthatatlanok maradtak a globális statisztikákban.

Emberek milliói hiányozhatnak a mostani térképről

A kutatók 1975 és 2010 közötti adatokat elemeztek, különös tekintettel 307 gátépítési projektre 35 országban, ahol a lakosság elköltöztetésére vonatkozóan pontos adatok álltak rendelkezésre. Az eredmények jelentős eltérést mutattak a hivatalos becslésekhez képest, ami arra utal, hogy a vidéki népesség számbavétele nem elég pontos.​

Ez a pontatlanság komoly társadalmi és gazdasági következményekkel járhat, hiszen a népességbecslések alapvető fontosságúak a közszolgáltatások nyújtásától kezdve a klímaváltozás hatásainak becsléséig. A kutatók szerint több befektetésre van szükség a vidéki területek népességének nyomon követésére, hogy ezek az emberek ne maradjanak ki a fontos erőforrások elosztásából.​

A tanulmány eredményei vitát váltottak ki a tudományos közösségben. Egyes szakértők szerint a műholdképek és az adatgyűjtés minőségének javulása csökkentheti ezeket az eltéréseket. Mindazonáltal, még mérsékelt alulbecslés esetén is több százmillió emberről lehet szó, akik nincsenek megfelelően számon tartva.​

Mi múlik a pontos népességadatokon?

A pontos népességadatok elengedhetetlenek a társadalmi és gazdasági tervezéshez. Ha a vidéki területeken élők száma valóban magasabb, mint eddig hittük, az jelentős hatással lehet a globális erőforrás-elosztásra és a fenntartható fejlődési célok elérésére.​

Ez a felfedezés ismét rámutat arra, hogy mennyire fontos a pontos adatok gyűjtése és elemzése a világ minden táján, különösen a kevésbé urbanizált területeken. A technológia fejlődésével remélhetőleg egyre pontosabb képet kaphatunk bolygónk valódi népességéről, ami hozzájárulhat a globális problémák hatékonyabb kezeléséhez.​

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél