Lerántotta a leplet az Eurostat: nálunk drágultak leginkább a lakások

2025.04.12.
Olvasási idő: 2 perc

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2010 és 2024 vége között Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakásárak az Európai Unióban. Az árak 234 százalékkal nőttek – több mint háromszoros drágulást jelent ez, amivel hazánk az első helyen végzett az uniós összehasonlításban.

A második helyen Észtország áll 228%-os drágulással, míg a harmadik Litvánia, ahol 187%-kal nőttek az árak. A háromszoros növekedésen túl jelentős emelkedés volt még Lettországban (+153%), Csehországban (+142%), Portugáliában (+120%), Bulgáriában (+115%), Ausztriában (+112%) és Luxemburgban (+105%). Ezzel szemben Olaszország volt az egyetlen ország, ahol a vizsgált időszakban csökkentek a lakásárak (–4%).

 

A bérleti díjak is jelentősen emelkedtek: Magyarországon 114 százalékkal nőttek, szemben az uniós 26,7 százalékos átlaggal. A legnagyobb áremelkedés Észtországban (+212%) és Litvániában (+175%) történt. Görögország volt az egyetlen ország, ahol a bérleti díjak csökkentek, 13 százalékkal.

Az Eurostat összesítése szerint 2010 és 2024 utolsó negyedéve között az EU-ban átlagosan 55,4%-kal emelkedtek a lakásárak, míg a bérleti díjak 26,7%-os növekedést mutattak. A bérleti díjak növekedése az elmúlt évtizedben viszonylag egyenletes volt, ezzel szemben a lakásárak hullámzóbb pályát jártak be: a legnagyobb drágulás 2015 és 2022 között következett be, majd kisebb visszaesést és stabilizálódást követően 2024-ben ismét növekedés kezdődött.

A 2024-es utolsó negyedévben az EU-ban átlagosan 4,9 százalékkal nőttek az ingatlanárak, a bérleti díjak pedig 3,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Negyedéves alapon a lakásárak 0,8 százalékkal, a bérleti díjak 0,6 százalékkal kúsztak feljebb.

A magyarországi ingatlanárak emelkedésének több oka is lehet:

  • Kormányzati támogatások: Az elmúlt években bevezetett családtámogatási programok, mint például a CSOK és a Babaváró hitel, növelték a keresletet az ingatlanpiacon.
  • Alacsony kamatkörnyezet: A kedvező hitelkamatok miatt sokan vettek fel lakáshitelt, ami szintén fokozta a keresletet.
  • Befektetési célú vásárlások: Az ingatlan továbbra is népszerű befektetési forma Magyarországon, különösen a bizonytalan gazdasági környezetben.
  • Korlátozott kínálat: Az új lakások építése nem tudta követni a megnövekedett keresletet, ami árfelhajtó hatással bírt.

Ezek a tényezők feltehetően hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon az ingatlanárak emelkedése jóval meghaladta az uniós átlagot.

Az Eurostat összefoglalója a részletes „Housing price statistics” című statisztikai háttérelemzés alapján készült.

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

spacex

A SpaceX az USA új rakétapajzsát tervezi

A politikai ígéretek ritkán érik el a csillagokat – kivéve, ha Elon Musk is szerepel a történetben… Elon Musk cége, a SpaceX közel áll ahhoz, hogy elnyerje az amerikai kormány több milliárd
csokitorta

Miért a csokitorta a legjobb tanár a közgazdaságtanban?

Ha a gazdaságról beszélünk, legtöbben számokra, grafikonokra és GDP-adatokra gondolunk. De van egy közgazdasági iskola, amely szerint a gazdaságot nem táblázatokból lehet megérteni, hanem az emberekből vagy például egy csokitorta receptjéből. Ez
Ai poltikai kampány

Ezt a kampányt már nem az emberek írják

A magyar politikai kampányt ma már a mesterséges intelligencia formálja. Az új korszak: amikor a politika már nem emberi kézben van Az elmúlt néhány évben Magyarországon is elkezdődött egy csendes, de alapjaiban

Mielőtt továbblépnél