Az ENSZ élelmezési szervezete már a koronavírus-járvány első hulláma során figyelmeztetett, hogy a járvány következtében kialakuló gazdasági válság miatt akár a kétszeresére is nőhet az éhezők száma. Az előrejelzés pedig bekövetkezett: a mostani adatok alapján New Yorkban 33%-kal, St.Louisban 66%-kal, Oregonban pedig 100%-kal nőtt az éhezők száma.
Az amerikai élelmiszerbankok – melyek a rászorulókat segítik élelemmel, hozzájárulva a szegénység csökkentéséhez – hatalmas változásokat tapasztalnak: emberek több százezrei veszik igénybe szolgáltatásukat, és sokan közülük most először tapasztalnak gazdasági krízist.
„Azt hittem, láttam a legrosszabbat 2008-ban, a nagy gazdasági válság idején. Amit viszont március óta tapasztalunk a COVID-19 miatt, túllő mindenen.” – mondta Massachusetts egyik élelmiszerbankjának vezetője.
Nemcsak Dallasban, Miamiban és a csendesebb városokban, hanem világ minden részén emberek százezrei állnak sorban azért, hogy ingyen kapjanak ételt a helyi élelmiszerbankoktól.
Thousands of cars lined up to collect food in Dallas, Texas, over the weekend, stretching as far as the eye can see. pic.twitter.com/xLFGOcBkPK
— CBS News (@CBSNews) November 16, 2020
A délnyugat-angliai Dorset kisvárosban az élelmiszerbankok több mint 1,2 millió emberen segítettek az elmúlt néhány hónapban, s ezzel minden korábbi rekordot megdöntöttek: a helyi tisztviselők szerint ez pedig csak a jéghegy csúcsa.
A legnagyobb durranás a tőzsdén
A számok tragikusak: az Egyesült Államokban több mint 11 millió ember munkanélküli, 2,7 millió háztulajdonos nem tudja jelzáloghitelét fizetni, és több millióan támaszkodnak élelmiszerbankokra a túlélésért.
A fogyasztói kiadások – melyek az Egyesült Államok GDP-jének 70%-át teszik ki – továbbra is jóval alacsonyabbak, mint a világjárvány előtt voltak. Továbbá, a válság rengeteg iparágat tönkretett: az S&P 500 adatai szerint az amerikai vezető nagyvállalatok nyeressége 48,96% -kal csökkent tavalyhoz képest – és az sem biztos, hogy valaha újra talpra tudnak állni.
Az Egyesült Államokban már megkezdődtek a kijárási korlátozások, és Joe Biden amerikai elnök tanácsadói jövőre 4-6 hétig tartó teljes kijárási tilalmat akarnak bevezetni.
A tőzsdeindexek azonban vágtáznak, minden idők legmagasabb szintjén állnak: magasabban, mint a világjárvány előtt, amikor a vállalati nyereség rekord magas, a munkanélküliségi ráta pedig rekord alacsony volt.
Az alacsonyabb profit + alacsonyabb fogyasztói kiadások + magasabb munkanélküliség + romba dőlt gazdaság + élelmiszerbankok iránti magas érdeklődés mellett rekord magas részvényárfolyamokat láthatunk. Ha jól belegondolunk, ennek semmi értelme. A tőzsde teljesen elszakadt a valóságtól. Már nem a termelékenységről, az innovációról, a jövedelmezőségről vagy a gazdaság egészségéről van szó.
A piac olyan lett, mint egy kaszinó, ahol a befektetők csupán szerencsejátékosok, és fogadásokat kötnek arra, hogy a kormány mennyi pénzt önt a gazdaságba, vagy mennyivel több pénzt nyomtat a központi bank… Mintha nem tűntek volna el dollár milliárdok ebben az évben, vagy az összes kár egy pillanat alatt helyrehozható lenne.
Közel sem ugyanaz
A valódi gazdagság a termelésből és az értékteremtésből áll, nem pedig abból, hogy egy központi bank pénzt varázsol a semmiből egy gombnyomással, sem pedig abból, hogy a kormányok eladósodnak, miközben azért fizetnek az embereknek, hogy NE dolgozzanak.
Mindennek megvan a maga előnye és hátránya: nyilvánvalóan sok jele van a javulásnak és a gazdaság is jobb állapotban van, mint fél évvel ezelőtt volt. De még ha a koronavírus hirtelen és csodával határos módon el is tűnik a Föld színéről, akkor is több milliárd dollárnyi, eurónyi adóssággal kell majd megküzdenünk.
A fogyasztói adósság, a vállalati adósság és az államadósság mind a koronavírus-járvány miatt emelkedett a csúcsra. Az adósság pedig nem vagyon. Az adósságvállalás azt jelenti, hogy hitelt veszünk fel a jövőbeni jólétből a jelenlegi helyzet túlélése érdekében, amit nyilvánvalóan végül vissza kell fizetnünk: ez pedig nem más, mint a vagyon ellentéte.
Szerző: Simon Black
Hungarian