Frissen közzétett műholdfelvételek nyújtanak betekintést abba, hogyan fejlődik Kína tengeralattjáró-flottája, különös tekintettel a nukleáris meghajtású egységekre. A képek nemcsak technikai előrelépésekről tanúskodnak, hanem arra is utalnak, hogy a térség biztonságpolitikai helyzete továbbra is kiemelt figyelmet igényel a nemzetközi közösség részéről.
Hat nukleáris tengeralattjáró egy helyen: mit árul el a Qingdao bázis?
A Google Earth frissített felvételei a kelet-kínai Qingdao város haditengerészeti támaszpontját mutatják, ahol legalább hat tengeralattjáró horgonyzott a kikötő közelében, és egy további egység egy szárazdokkban figyelhető meg.
Close-ups. 1) 2x 09I SSN. 2) 09III(A) SSN. 3) 09III(A) SSN bottom, 09IV SSBN top, 4) unidentified SSN. pic.twitter.com/MgDPecGLF8
— Alex Luck (@AlexLuck9) April 11, 2025
A képeket elemző katonai szakértők szerint az egységek közül legalább öt nukleáris meghajtású, hagyományos fegyverzettel felszerelve. Egy ritkán látott, Type 092 típusú ballisztikus rakétás tengeralattjáró is feltűnik, amelyet Kína már kivont az aktív szolgálatból, de a jelenléte szimbolikus jelentőségű.
Új generációs fegyverkezés: Kína haditengerészeti ambíciói
Az amerikai védelmi minisztérium becslése szerint Kína jelenlegi 60 darabos tengeralattjáró-flottája 2025 végére elérheti a 65 egységet, és a következő évtizedben akár 80-ra is bővülhet. Ez jelentős stratégiai ugrást jelentene a térség katonai erőviszonyaiban, különösen Tajvan térségében.
Kapcsolódó tartalom: Kínai hadihajók Ausztrália partjainál: Erődemonstráció vagy geopolitikai üzenet?
Az Egyesült Államok vezérkari főnöke, Dan Caine tábornok figyelmeztetett: az amerikai haderő nem rendelkezik kellő „átviteli kapacitással, reagálóképességgel és rugalmassággal” ahhoz, hogy hatékonyan visszatartsa a feltörekvő riválisokat. A szenátus előtti meghallgatáson úgy fogalmazott: „A jelenlegi rendszerünk nem alkalmas arra, hogy dinamikusan válaszoljon az új kihívásokra.”
Tajvan a célkeresztben?
Amerikai hírszerzési jelentések és haditengerészeti források szerint Kína fokozott katonai előkészületeket folytat, amelyek akár egy Tajvan elleni művelet lehetőségére is utalhatnak. Ennek egyik jele, hogy a kínai hadsereg egy új típusú, „Shuiqiao” nevű, vízen közlekedő szállítóbárkát fejleszt. Ezeket az úgynevezett „vízi hidakat” kifejezetten arra tervezték, hogy nagy méretű katonai járműveket és felszereléseket gyorsan átszállítsanak nehezen megközelíthető partszakaszokon. Az ilyen eszközök jelentős szerepet játszhatnak egy esetleges szigeti hadművelet logisztikai támogatásában.
Tajvan reagál: növekvő katonai kiadások
Tajvan elnöke, Lai Csing-te a közelmúltban bejelentette, hogy országa jelentősen megemeli a honvédelemre fordított kiadásait. A tervek szerint Tajvan a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát fogja katonai célokra elkülöníteni – ez az arány a világ számos országához képest is kiemelkedően magasnak számít. Az intézkedés különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy a védelmi költségvetés így már az egész állami költségvetés közel egyötödét teszi majd ki. A költségvetési átcsoportosítás világosan tükrözi Tajvan aggodalmait a térség növekvő katonai nyomása és a Kínai Népköztársaság haderejének bővülése miatt.
