Sokak szerint azért kellene mindenkinek átállnia növényi alapú étrendre, mert az állatok takarmányokkal való etetése hosszú távon nem fenntartható. Ennek ellenére a kukoricatermesztés elképesztő ütemben fejlődik, és bőven meghaladja a szükséges mennyiséget.
A kukorica története több ezer évre nyúlik vissza, egészen Mezo-Amerikáig, ahol a teosinte nevű vadfűből háziasították. Az amerikai kontinens őslakosai szelektív nemesítéssel fejlesztették ki a kukoricát, amely így étrendjük, kultúrájuk és civilizációjuk sarokkövévé vált. Miután Kolumbusz Kristóf 1493-ban behozta a kukoricát Európába, az új növény gyorsan elterjedt az egész világon, és számtalan kultúra alapvető tápláléka lett.
Ma a kukorica a világ legelterjedtebb gabonája, a globális termelés meghaladja az 1,2 milliárd tonnát. Érdemes megjegyezni, hogy a világ kukoricatermelését az Egyesült Államok vezeti, az USDA adatai szerint 377,63 millió tonnával a globális termelés 31%-áért felel – ezt követi Kína 24%-kal, illetve Brazília 11%-kal.
A Világgazdasági Fórum rovarokra cserélné a hamburgert
Az amerikai állatállomány takarmányának több mint 95%-a kukoricából származik, amely az USA-ban felhasznált kukorica nagyjából 40%-át teszi ki. Ennek ellenére a Világgazdasági Fórum nemrég azt javasolta a nagyhatalmak vezetőinek, hogy zárják be a steakhouse-okat és a burgerezőket, a húst pedig cseréljék rovar- és növény alapú étrendre. Azt talán mondanunk sem kell, milyen felháborodást váltott ez ki az amerikaiakban. De valóban van alapja annak, hogy nem jut majd elég kukorica az embereknek, ha továbbra is az állatokat etetjük vele?
Aligha. Egy hektár ma annyi kukoricát termel, mint 1936-ban 6,89 hektár, ami 5,89 hektárt szabadít fel más célokra – akár más növények termesztésére, vagy akár erdősítésre. Ráadásul a terméshozam a mostani tendenciát figyelembe véve 31,6 évente megduplázódik az évi 2,21%-os növekedési ütemnek köszönhetően.
Ezért nincs okunk félni
Eközben az Egyesült Államok lakossága 1936 és 2024 között 165,6%-kal nőtt – 128 millióról 340 millióra. A népesség minden egyes százalékos növekedése azonban a kukoricabőség 3,56%-os növekedésével járt együtt. Ha 1936-ban minden egyes amerikai 25kg kukoricát fogyasztott volna, akkor összesen 4,9 millió hektárnyi földterületre lett volna szükség a termesztéshez. Ma, 212 millióval több emberrel együtt is csak 1,9 millió hektárra van szükség. A kukoricatermesztés által igényelt terület 61%-kal csökkent, vagyis a mezőgazdaság sokkal gyorsabban fejlődik, mint ahogy a népesség nő.
Sőt, az MIT munkatársa, Andrew McAfee olyannyira biztos az USA mezőgazdaságának fejlődésében, hogy egy 100 000 dolláros fogadást kötött arra vonatkozóan, hogy az ország 2029-re több kukoricát fog termelni, mint 2019-ben, miközben kevesebb földet, műtrágyát és vizet használ.
És bár a kukoricatermelés globális szinten majdhogynem minden évben nő, az Európai Unió termelése 2024-ben jelentős csökkenést mutatott – az előző évhez képest 5%-ot. Ráadásul míg az USA egy évben nagyjából 377 millió tonnát termel, addig ugyanez a szám az EU-ban mindössze 58 millió tonna, ami azt jelenti, hogy az európai országok rendszeresen importálnak kukoricát az Egyesült Államokból, Kínából, vagy épp Brazíliából.
Összességében azonban nincs okunk attól félni, hogy az állatoknak adott takarmány miatt hiány lesz kukoricából, a nagyütemben fejlődő mezőgazdaság ugyanis bőven túl is teljesíti a szükséges mennyiséget.
