Míg nemrég még a Kawasaki fejlesztésén ámuldozott a világ – egy olyan robotlovon, amely hegyoldalakon és patakokon is képes átvágni –, most a kínai hadsereg mutatott valami egészen mást: robotfarkasokat. A fegyverrel felszerelt gépeket a legújabb hadgyakorlatokon tesztelték, és úgy tűnik, a távol-keleti ország a katonai robotika területén is lépéselőnyre törekszik.
Katonai gépek versenyében
A kínai hadsereg legutóbbi hadgyakorlatain robotfarkasokat és drónokat vetettek be, amelyek kétségkívül megkérdőjeleznék Isaac Asimov híres robotikai törvényeit. Az állami média szerint a gyakorlatokat azzal a céllal tartották, hogy felmérjék az emberi alakulatok és az autonóm technológiák harctéri együttműködését. robotfarkasokat és drónokat vetettek be, amelyek kétségkívül megkérdőjeleznék Isaac Asimov híres robotikai törvényeit. Az állami média szerint a gyakorlatokat azzal a céllal tartották, hogy felmérjék az emberi alakulatok és az autonóm technológiák harctéri együttműködését.
A 76. hadsereg gyakorlatai a felderítés, a támpontok megtisztítása, tűztámogatás és védelmi védővonalak áttörése területén vizsgálták a katonák és a robotok együttműködését. A manőverek példázzák, hogy Kína milyen ütemben fejleszti a pilótanélküli rendszereket a modern hadviseléshez, miközben világszerte egyre éleződik a verseny a katonai robotika területén.
A „steel warrior”, vagyis acélból készült harcosnak becézett robotfarkasokat először a 2024-es Airshow China kiállításon mutatták be. Ezután Kambodzsával közös hadgyakorlaton vetették be őket. A 2024-es Golden Dragon hadgyakorlaton a kínai haderő már olyan robotfarkast vonultatott fel, amelyre tűzfegyver volt szerelve. A 2025-re tervezett Golden Dragon gyakorlaton egy, QBZ-95-ös támadófegyverrel felszerelt drón is szerepet kap, amely tűzfedezetet biztosít a szárazföldi egységeknek.
Nem mindenki örül a fejlődésnek
Miközben a katonai bemutatók látványosak, a kínai védelmi szakértők közül többen is aggodalmukat fejezték ki az autonóm fegyverrendszerek etikai következményei miatt. A Népi Felszabadító Hadsereg napilapjában megjelent publicisztikában Yuan Yi, Ma Ye és Yue Shiguang azt javasolták, hogy szülessen jogi és etikai szabályozás a militarizált robotika területén. Figyelmeztetésük szerint egy meghibásodott katonai robot véletlenszerű öléseket és civil áldozatokat okozhat., a kínai védelmi szakértők közül többen is aggodalmukat fejezték ki az autonóm fegyverrendszerek etikai következményei miatt. A Népi Felszabadító Hadsereg napilapjában megjelent publicisztikában Yuan Yi, Ma Ye és Yue Shiguang azt javasolták, hogy szülessen jogi és etikai szabályozás a militarizált robotika területén. Figyelmeztetésük szerint egy meghibásodott katonai robot véletlenszerű öléseket és civil áldozatokat okozhat.
A szerzők Isaac Asimov három robotikai törvényére hivatkoznak, amelyek szerint egy robot nem árthat embernek. Állításuk szerint a harci robotok ezeket a szabályokat nyilvánvalóan megszegik. Ezért egy új, katonai alkalmazásokra vonatkozó etikai keretrendszer kidolgozását szorgalmazzák, amelyben a robotoknak tiszteletben kell tartaniuk az emberi életet, be kell tartaniuk a hadviselés szabályait, és nem használhatnak aránytalan erőszakot.
Bár a humanoid robotok fejlődése látványos, a cikk szerzői szerint a jelenlegi technológia még nem alkalmas arra, hogy teljesen kiváltsa az emberi katonákat. Kiemelik, hogy a robotok még mindig hiányolják a megfelelő sebességet, finommotoros képességeket és a bonyolult terepen való navigálást.
A szerzők végső következtetése szerint még ha a harci robotok el is érik a megfelelő fejlettségi szintet, nem fogják teljesen kiszorítani a többi pilótanélküli rendszert, és főleg nem az emberi jelenlétet a hadszíntérről.
Miért fejleszt Kína ilyen intenzíven?
A kínai hadsereg fejlesztési üteme nem véletlen: az ország katonai stratégiája évek óta a technológiai előny megszerzésére épül. A Tajvan körüli feszültségek, az Egyesült Államokkal folytatott geopolitikai verseny, valamint az indiai és délkelet-ázsiai régióban növekvő befolyásigény mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Kína egyre nagyobb összegeket fordít automatizált és mesterséges intelligenciával támogatott haditechnikai fejlesztésekre. A cél nemcsak a védekezés, hanem a stratégiai elrettentés biztosítása is. még ha a harci robotok el is érik a megfelelő fejlettségi szintet, nem fogják teljesen kiszorítani a többi pilótanélküli rendszert, és főleg nem az emberi jelenlétet a hadszíntérről.