A folyók úgy szövik át a bolygót, mint az erek a testet: vizet visznek a városoknak és falvaknak, termékennyé teszik a földeket, energiát termelnek, és természetes közlekedési útvonalakat adnak. Nemcsak a tájat formálják, hanem kultúrákat, kereskedelmi útvonalakat és történelmi birodalmakat is. Az alábbiakban a világ leghosszabb folyóit mutatjuk be kontinensek szerint, rövid, közérthető háttérrel és hasznos tényekkel.
A leghosszabbak listája gyorsan
- Nílus – 6 650 km (Afrika)
- Amazonas – 6 400 km (Dél-Amerika)
- Jangce – 6 300 km (Ázsia)
- Mississippi–Missouri rendszer – 6 275 km (Észak-Amerika)
- Jenyiszej – 5 539 km (Ázsia)
- Sárga-folyó (Huang He) – 5 464 km (Ázsia)
- Ob–Irtis rendszer – 5 410 km (Ázsia)
- Paraná – 4 880 km (Dél-Amerika)
- Kongó – 4 700 km (Afrika)
- Amur – 4 444 km (Ázsia)
Nílus – 6 650 km | Afrika
A Föld leghosszabb folyója észak felé folyik a Földközi-tengerbe – ritkaság a nagy folyók között. A Nílus vízgyűjtőjén tizenegy ország osztozik, a fő ágainak forrásvidéke a Viktória-tó (Fehér-Nílus) és az etiópiai Tana-tó (Kék-Nílus). Az ókori Egyiptom mezőgazdasága a Nílus áradásaira épült; ma is milliók ivóvizének és energiatermelésének kulcsa. A vízszint és a hordalék meghatározza a deltavidék termékenységét és a part menti ökoszisztémák egészségét.
Amazonas – 6 400 km | Dél-Amerika
Az Amazonas a legnagyobb vízhozamú folyó a világon: több vizet szállít, mint bármely más. Az Andok perui lejtőitől indul, Perun és Kolumbián át Brazílián keresztül ömlik az Atlanti-óceánba. A medencéje a Föld egyik legfajgazdagabb régiója, a trópusi esőerdők „vízszállítója”. A folyó és mellékágai kulcsfontosságú közlekedési útvonalak; a víz körforgására és az éghajlati mintázatokra gyakorolt hatása globális jelentőségű. (A „leghosszabb” címért időnként vitatkoznak a kutatók, de a hivatalos rangsorban többnyire a Nílus vezet.)
Jangce – 6 300 km | Ázsia (Kína)
Ázsia leghosszabb folyója teljes egészében Kínában folyik, a Tibeti-fennsíkról indul és a Kelet-kínai-tengerbe torkollik. Több százmillió ember megélhetését támogatja: öntözés, belső hajózás, ipar és a világ egyik legnagyobb vízerőműve, a Három-szurdok-gát is itt található. A folyó menti városok – Csungkingtól Sanghajig – a kínai gazdaság fő ütőerei.
Mississippi–Missouri rendszer – 6 275 km | Észak-Amerika
Észak-Amerika leghosszabb folyórendszere. Az északi préri vidékektől a Mexikói-öbölig fut, óriási vízgyűjtőjével „lecsatornázza” az USA középvidékét. A 19–20. század ipari és mezőgazdasági fejlődésének kulcs útvonala, ma pedig kereskedelmi uszályok ezrei használják. A gátak, csatornák és árvízvédelmi művek formálták a medrét és a part menti élőhelyeket.
Jenyiszej – 5 539 km | Mongólia & Oroszország
A Jenyiszej a szibériai nagy folyók közül az egyik legbővizűbb, a Jeges-tenger felé fut. A vízerőművek – köztük a Sayano–Shushenskaya – regionális energiabázist adnak. Medencéje zord éghajlatú, de hatalmas erdőségei és vizes élőhelyei jelentős szénelnyelők.
Sárga-folyó (Huang He) – 5 464 km | Kína
A „kínai civilizáció bölcsője” a löszvidéken át hömpölyög a Pohaj-öböl felé. Hatalmas hordaléka miatt gyakori medervándorlásairól és történelmi árvizeiről ismert – nem véletlen a „Kína bánata” név. A modern vízgazdálkodás célja, hogy kiegyensúlyozza az árvízvédelmet, az öntözést és az ökoszisztémák védelmét.
Ob–Irtis rendszer – 5 410 km | Oroszország, Kazahsztán, Kína
A két nagy folyam együtt alkotja Észak-Ázsia egyik legfontosabb vízi útvonalát, amely a Kara-tenger Ob-öblébe torkollik. Nagy jelentőségű a belső hajózás, a halászat és a környező ipari városok vízellátása szempontjából.
Paraná – 4 880 km | Brazília, Paraguay, Argentína
A La Plata-medence fő ütőere. A folyón és mellékfolyóin épült vízerőművek – például az Itaipú – a kontinens energiaellátásának sarokkövei. A mezőgazdasági export és a belső kereskedelem számára is kulcsfontosságú a hajózhatósága. Torkolatánál a Río de la Plata hatalmas kikötői (pl. Buenos Aires) működnek.
Kongó – 4 700 km | Közép-Afrika
A világ legmélyebb folyója (száz métereket is meghaladó mélységekkel) és az egyik legnagyobb vízhozamú. A kongói esőerdők – a „Föld tüdeje” másik nagy tömbje – ennek a medencének köszönhetik párás klímájukat. Óriási, részben kiaknázatlan vízenergiát rejt (gondoljunk az Inga-projektekre).
Amur – 4 444 km | Oroszország & Kína
Hosszú szakaszon természetes határfolyó a két ország között. Hideg égövi folyóként változatos élőhelyeket táplál: folyami síkságok, mocsarak, tajga. A halállomány és a part menti vizes élőhelyek ökológiai szempontból kiemeltek, a kereskedelmi hajózás számára pedig fontos víziút.
Közép-európai kitekintés: hol áll a Duna és a Tisza a világ óriásaihoz képest?
Duna – 2 850 km | Európa 2. leghosszabbja
A Nílus–Amazonas–Jangce–Mississippi kategóriájú „óriásfolyókhoz” (4 400–6 650 km) képest a Duna rövidebb és kisebb vízhozamú, így nem fér be a globális top 10-be. Mégis kiemelkedő, mert 10 országon halad át, 4 fővárost köt össze, és a Rajna–Majna–Duna-csatornával Északi-tenger–Fekete-tenger tengelyt alkot—ilyen transz-európai szerepe a listán szereplő folyók többségének sincs. Ökológiai súlya is nagy: a Duna-delta kontinensünk egyik legfontosabb vizes élőhelye, így természetvédelmi értékben a világ nagy folyóihoz mérhető.
Tisza – 965 km | a Duna egyik fő mellékága
A Tisza hossza és vízhozama alapján messze a globális élmezőny mögött van, mégis régiós léptékben kulcsfontosságú: a Kárpát-medence belső vízrendszerének gerince, az Alföld öntözésének, árvíz-védekezésének és vizes élőhelyeinek alapja. Miközben a Kongó vagy az Amazonas „esőerdő-motorok”, a Tisza a maga léptékében hasonlóan működik: árterei szabályozzák a mikroklímát és a vízháztartást, a Tisza-tó pedig a fenntartható vízvisszatartás mintaprojektje. Ikonikus természeti jelensége, a tiszavirágzás, egyedülálló biológiai érték, amely ökológiai jelentőségben messze túlmutat a folyó méretén.
Kapcsolódó tartalom: Milyen előnyökkel járna a Duna-Tisza-csatorna megépítése?
Miért fontos, hogy ismerjük ezeket a folyókat?
A legnagyobb folyók ivóvizet, élelmet, energiát és munkahelyeket biztosítanak – miközben érzékenyek a túlhasználatra, a szennyezésre és a klímaváltozásra. A fenntartható vízgazdálkodás (árvízvédelem, öntözés, hajózás, energiatermelés összehangolása) dönti el, hogy a folyók még a következő generációknak is egészséges ökoszisztémákat és élhető városokat adnak-e.
