Naponta milliók indítják el a mosógépet anélkül, hogy tudnák: minden egyes mosással apró műanyagszálak ezrei kerülhetnek a környezetbe. Ezek a szabad szemmel szinte láthatatlan részecskék végül folyókban, tavakban, tengerekben, sőt az ivóvízben és az élelmiszerekben is megjelenhetnek.
Egy brit mérnök szerint a probléma olyan méreteket öltött, hogy már nem elegendő csupán a jövő textiliparát átalakítani. A szennyezést ott kell megfogni, ahol keletkezik. Ebből a gondolatból született meg az a szűrőrendszer, amely a mosógépekből távozó mikroszálak jelentős részét képes felfogni még azelőtt, hogy azok a csatornarendszerbe kerülnének.
Egy hétköznapi háztartási gép környezetre gyakorolt hatása
A modern ruházat jelentős része műszálas anyagokból készül. A poliészter, a nylon vagy az akril tartós, olcsó és kényelmes alapanyag, ugyanakkor minden mosás során mikroszkopikus méretű szálakat enged a vízbe.
A kutatások szerint a mikroszálak ma a leggyakrabban előforduló mikroműanyagok közé tartoznak. Megtalálhatók a tengeri élőlények szervezetében, a levegőben és számos olyan helyen, ahol néhány éve még senki sem kereste őket.
A probléma nagyságát jól mutatja, hogy egyes becslések szerint csak az Egyesült Királyságban évente több tízezer tonna ruházati eredetű szál kerül a természetes vizekbe.
Egy garázsból indult ötletből nemzetközi vállalkozás lett
Adam Root gépészmérnök évekkel ezelőtt kezdett el foglalkozni a mikroműanyag-szennyezés kérdésével. A történet meglehetősen szerény körülmények között indult: egy régi mosógép, néhány vödör és egy saját készítésű szűrő jelentette az első kísérleti rendszert.
A kezdeti prototípusból mára egy olyan technológia fejlődött ki, amely a vállalat állítása szerint a mikroszálak akár 97 százalékát is képes kiszűrni a mosóvízből.
A rendszer egyik legérdekesebb eleme az öntisztító mechanizmus. A hagyományos szűrők egyik legnagyobb problémája, hogy idővel eltömődnek, különösen akkor, ha nagyon apró részecskéket kell felfogniuk. Root megoldása minden mosási ciklus után automatikusan megtisztítja a szűrőfelületet, így hosszabb távon is hatékony marad.
Kapcsolódó tartalom: Kukoricából készülhet a jövő műanyaga – a tudósokat a pókháló ereje inspirálta
Nem csak a háztartásokban jelenthet megoldást
Bár a lakossági felhasználás kapja a legtöbb figyelmet, a vállalat szerint a valódi áttörést az ipari alkalmazás hozhatja el.
A textilgyárak naponta hatalmas mennyiségű anyagot mosnak és festenek. Egyetlen nagyobb üzem évente akár több száz tonna mikroszálat is kibocsáthat a szennyvízbe. A vállalat ezért Portugáliában, Egyiptomban és Bangladesben is ipari tesztprogramokat indít.
Ez a megközelítés logikusnak tűnik. Ha valóban csökkenteni akarjuk a mikroműanyag-szennyezést, akkor nemcsak a háztartásokban, hanem a legnagyobb kibocsátóknál is szükség van technológiai megoldásokra.
A szakértők szerint önmagában nem lesz elég
A mikroszál-szűrők ugyanakkor nem jelentenek végleges megoldást. Több kutató arra figyelmeztet, hogy a szennyezés jelentős része nem a mosás során keletkezik, hanem már akkor, amikor egyszerűen viseljük a ruháinkat.
Ez azt jelenti, hogy hosszabb távon a textiliparnak is változnia kell. Tartósabb, kevésbé szálképző anyagokra, új gyártási technológiákra és tudatosabb tervezésre lehet szükség.
A két megközelítés azonban nem zárja ki egymást. Miközben a világ a fenntarthatóbb textíliák felé halad, a szűrők már ma képesek lehetnek csökkenteni azt a terhelést, amely jelenleg folyamatosan éri a környezetet.
A mikroműanyag-szennyezés problémáját aligha lehet egyetlen technológiával megoldani. Az ilyen fejlesztések azonban fontos szerepet játszhatnak abban, hogy kevesebb szennyező anyag jusson a természetbe már a mindennapi háztartásokból is.
