Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, a napokban szankciók bevezetését jelentette be, melyekkel megtiltják az amerikai cégeknek az üzletelést az orosz kötvénypiacokon. A szankciók hivatalos oka, hogy az amerikai hírszerzési források bizonyítottnak vélik, hogy Oroszország ismételten megpróbált Trump oldalán beavatkozni az amerikai elnökválasztásba, de a Fehér Ház indoklásában ezen kívül még egy tucat állításuk szerint Oroszországhoz kötődő kibertámadást is felsorolt.
A hír hatására az orosz 10 éves államkötvények hozama 1 százalékponttal 7,2% százalékra emelkedett, míg a MOEX, a legfontosabb orosz részvényindex 1,2%-t esett.
Az államadósság finanszírozására szolgáló államkötvények piaca kínálat-kereslet alapú licit elvén működik, vagyis egy adott kötvény kínált hozamát a kibocsátó fél addig növeli, amíg a kötvényre nem jelentkezik érdeklődő. Ebből következően minél kisebb kamattal tud az adott állam kötvényeket kibocsátani (függően persze attól, hogy az milyen devizában vagy valutában denominált), annál népszerűbbnek, annál biztonságosabbnak számítanak a kötvényei a befektetők körében.
Összehasonlításképp az amerikai 10 éves államkötvény hozama jelenleg körülbelül 1,63%, míg a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvényeké 2,62% körüli.
Az orosz-ukrán konfliktus lehet a valódi ok
Bizonyos spekulációk szerint a szankciók előzetes figyelmeztetésként is szolgálhatnak Vladimir Putyin orosz elnöknek, az egész nyugati világot aggasztó, az ukrán határ melletti orosz csapatösszevonásokkal kapcsolatban. Információk szerint már több mint 110,000 orosz katona érkezett Ukrajna szakadárok által ellenőrzött keleti határához, hivatalosan hadgyakorlat céljából, melyre válaszul a NATO csapatok is több hadgyakorlatot jelentettek be a térségben, többek között a Fekete-tengeren is.
Biden találkozóra hívta Putyint, melyre Bécs készségesen jelentkezett is, mint potenciális független helyszín, ám orosz források szerint ennek a létrejötte a közeljövőben gyakorlatilag ki van zárva.
Az orosz csapaösszevonásokkal kapcsolatban Angela Merkel német kancellár többször is egyeztetett Putyinnal telefonon, a német védelmi miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer pedig a régóta vitatott Északi-áramlat gázvezeték leállítását is belengette. Azonban, ha ez megtörténne az óriási összegekbe kerülne Európának, így a német külügyminiszter Heiko Maas már finoman jelezte is, hogy nem kéne a projektet belevonni a konfliktusba, hiszen véleménye szerint Moszkvát ez amúgy sem érdekelné eléggé, hogy hatékonyan nyomást lehessen gyakorolni vele.
Pletykák szerint, amennyiben az ukrán helyzet tovább súlyosbodik, Biden a SWIFT rendszerből is kitenné Oroszországot. A SWIFT rendszer hivatott kezelni a nemzetközi pénzügyi átutalások túlnyomó többségét, így ha egy országot kiraknak belőle, az teljes gazdasági elszigetelődéssel és jellemzően azonnal elszabaduló inflációval is jár.
