Tegnap a belga kormány informatikai hálózatának jelentős része leállt, miután egy hatalmas elosztott szolgáltatásmegtagadási (DDoS) támadás áldozata lett, mely a belső rendszereket és a nyilvános weboldalakat is blokkolta.
A támadás célpontja a Belnet volt, a kormány által finanszírozott internetszolgáltató, amely internetkapcsolatot biztosít a belga kormányzati szervezetek, például a parlament, a különféle oktatási intézmények, a minisztériumok és a helyi kutatóközpontok számára.
Az incidens feltehetően több mint 200 belga kormányzati szervezet tevékenységére volt hatással.
Az érintett szolgáltatások közé tartozik a My Minfin, a kormány hivatalos adó- és nyomtatványkitöltő portálja is, de az iskolák és egyetemek által távoktatási alkalmazásokhoz használt informatikai rendszerek is.
Egy tegnapi Twitter bejegyzésében a belga igazságügyi minisztérium is fennakadásokról számolt be, de nem bocsátkozott részletekbe. Az ország COVID-19 oltóanyag foglalási portálja, amelyet szintén a Belnet infrastruktúráján üzemeltetnek, leállt a támadás következtében.
Nem úszta meg a kellemetlenségeket a belga parlament sem, amely üléseit nem tudták megtartani, mivel a DDoS támadás miatt a távol lévő résztvevők nem tudtak bekapcsolódni online. Az incidens a kormányzati tevékenységek nagy részét teljesen lebénította.
Még nem tudni, ki indította a támadást, de érdekes egybeesésről számoltak be a belga politikusok
A belga képviselőház hivatalos Twitter fiókja szerint tegnap csak a pénzügyi és külügyi bizottság tudott ülést tartani, minden más megbeszélést le kellett mondani a kibertámadás következtében. Több belga politikus és politikai megfigyelő megjegyezte, hogy a támadás nagyjából akkor kezdődött, amikor a belga parlament külügyi bizottsága ülést tartott volna, és meghallgatta volna a kínai ujgur kényszermunkatáborok egyik túlélőjének vallomását.
Sem a Belnet, sem pedig más belga kormányzati szervezet nem tulajdonította a DDoS támadást egy adott szervezetnek. Egyelőre azt sem tudják, hogy honnan indíthatták az akciót, de azért az elgondolkodtató, hogy pont akkor történt, amikor az ujgurok elnyomását vitatták volna meg.
A muszlim vallású ujgurok csaknem tízmilliós közössége Kína nyugati részén, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen él. Az ENSZ 2018-as jelentése szerint akkor már 1 millió ujgur nemzetiségű embert tartottak táborokba zárva, melyek létét kiszivárgott dokumentumok is megerősítették. Egy jelentés szerint a kínai kormány 80 ezer emberrel végeztet kényszermunkát 27 kínai gyárban, amelyek a világ legnagyobb cégeinek termelnek.
