745 ezren hunytak el a túlórázás miatt: halálos a hosszú munkaidő

2021.05.17.
Olvasási idő: 2 perc

745 ezer ember hunyt el hosszú munkaidőhöz köthető betegségekben 2016-ban, áll az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legújabb globális felmérésében.

A tanulmányból kiderül, hogy a heti 55 órás vagy annál hosszabb munkaidő 35%-kal megnöveli a stroke, 17%-kal pedig szívbetegség kialakulásának kockázatát, mely végül korai elhalálozáshoz vezethet. Megtudhattuk ugyanis, hogy 2000 és 2016 között a hosszú munkaidőhöz köthető szívbetegség okozta halálozások száma 42%-kal, a stroke-ban elhunytak száma pedig 19%-kal nőtt. Az elmúlt évek során, 2000-hez képest a két említett betegségben elhunytak száma összesen 29%-kal emelkedett.

A WHO és az ILO felmérése
A WHO és az ILO felmérése

A felmérés szerint a munkavégzéssel összefüggő betegségek az esetek 72 százalékában leginkább a férfiakat érintette. A legtöbb elhalálozást azon 60 és 79 év közöttiek körében regisztrálták, akik heti 55 órát vagy annál többet dolgoztak.

Regionális alapon Délkelet-Ázsiát érintette a legsúlyosabban a probléma, és közel 320 ezer túlóra okozta halálesetet regisztráltak, míg a Csendes-óceán nyugati régiójában valamivel több mint 200 ezer halálesetet jegyeztek fel. A WHO állítása szerint annak eredményeképpen, hogy a koronavírus világjárvány alaposan megváltoztatta a munkavégzés módját és, mivel egyre többen dolgoznak túlórában, még több embert fenyeget a munkával összefüggő fogyatékosság kialakulása és az elhalálozás.

Itt az idő, hogy nemet mondjunk a túlórára

A heti 55 órás vagy annál hosszabb munkavégzés komoly egészségügyi problémákhoz vezet” – nyilatkozta Dr. Maria Neira, a WHO Környezetvédelmi, Klímaváltozási és Egészségügyi Minisztériumának igazgatója. „Itt az ideje, hogy mindannyian – az államok, a munkaadók és munkavállalók – ráébredjünk, hogy a hosszú munkaidő bizony korai halálhoz vezethet” – tette hozzá.

A WHO már számos ajánlást megfogalmazott annak érdekében, hogy lépést tegyenek és megvédjék a munkavállalók egészségét. Bevonják politikájukba például az államokat is acélból, hogy olyan törvényeket, rendeleteket vezessenek be, melyek tiltják a kötelező túlórát és biztosítsák a munkaidő maximális korlátozását. Mindezen felül, a WHO szerint kétoldalú vagy kollektív megállapodásokat kell kiépíteni a munkaadók és a munkavállalók között a rugalmas munkaidő, valamint a maximális, 55 óra alatti óraszám bevezetése érdekében.

Fanny

A kriptovaluták iránti érdeklődésem 2020-ban kezdődött – azóta nem tudok szabadulni tőlük. Mélyen beleástam magam a témába, folyamatosan követem a legújabb fejleményeket és kutatom, hogyan formálhatja át mindennapi életünket a blokklánc technológia.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél