745 ezren hunytak el a túlórázás miatt: halálos a hosszú munkaidő

2021.05.17.
Olvasási idő: 2 perc

745 ezer ember hunyt el hosszú munkaidőhöz köthető betegségekben 2016-ban, áll az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legújabb globális felmérésében.

A tanulmányból kiderül, hogy a heti 55 órás vagy annál hosszabb munkaidő 35%-kal megnöveli a stroke, 17%-kal pedig szívbetegség kialakulásának kockázatát, mely végül korai elhalálozáshoz vezethet. Megtudhattuk ugyanis, hogy 2000 és 2016 között a hosszú munkaidőhöz köthető szívbetegség okozta halálozások száma 42%-kal, a stroke-ban elhunytak száma pedig 19%-kal nőtt. Az elmúlt évek során, 2000-hez képest a két említett betegségben elhunytak száma összesen 29%-kal emelkedett.

A WHO és az ILO felmérése
A WHO és az ILO felmérése

A felmérés szerint a munkavégzéssel összefüggő betegségek az esetek 72 százalékában leginkább a férfiakat érintette. A legtöbb elhalálozást azon 60 és 79 év közöttiek körében regisztrálták, akik heti 55 órát vagy annál többet dolgoztak.

Regionális alapon Délkelet-Ázsiát érintette a legsúlyosabban a probléma, és közel 320 ezer túlóra okozta halálesetet regisztráltak, míg a Csendes-óceán nyugati régiójában valamivel több mint 200 ezer halálesetet jegyeztek fel. A WHO állítása szerint annak eredményeképpen, hogy a koronavírus világjárvány alaposan megváltoztatta a munkavégzés módját és, mivel egyre többen dolgoznak túlórában, még több embert fenyeget a munkával összefüggő fogyatékosság kialakulása és az elhalálozás.

Itt az idő, hogy nemet mondjunk a túlórára

A heti 55 órás vagy annál hosszabb munkavégzés komoly egészségügyi problémákhoz vezet” – nyilatkozta Dr. Maria Neira, a WHO Környezetvédelmi, Klímaváltozási és Egészségügyi Minisztériumának igazgatója. „Itt az ideje, hogy mindannyian – az államok, a munkaadók és munkavállalók – ráébredjünk, hogy a hosszú munkaidő bizony korai halálhoz vezethet” – tette hozzá.

A WHO már számos ajánlást megfogalmazott annak érdekében, hogy lépést tegyenek és megvédjék a munkavállalók egészségét. Bevonják politikájukba például az államokat is acélból, hogy olyan törvényeket, rendeleteket vezessenek be, melyek tiltják a kötelező túlórát és biztosítsák a munkaidő maximális korlátozását. Mindezen felül, a WHO szerint kétoldalú vagy kollektív megállapodásokat kell kiépíteni a munkaadók és a munkavállalók között a rugalmas munkaidő, valamint a maximális, 55 óra alatti óraszám bevezetése érdekében.

Fanny

A kriptovaluták iránti érdeklődésem 2020-ban kezdődött – azóta nem tudok szabadulni tőlük. Mélyen beleástam magam a témába, folyamatosan követem a legújabb fejleményeket és kutatom, hogyan formálhatja át mindennapi életünket a blokklánc technológia.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél