Amikor a ChatGPT 2022 végén berobbant, kezdetben lelkesedéshullám övezte. Az emberek ámulva próbálgatták, mire képes a mesterséges intelligencia. A rajongást azonban hamar követte a szorongás: mi történik, ha mindez túl messzire megy? Előbb a Terminator-filmek világát idéző rémképek kerültek elő, ahol a gépek átveszik az uralmat az emberiség felett.
Amikor kiderült, hogy az AI csak azt teszi, amire programozzák, és a gépek mindenféle gyanús szándék nélkül végzik a megszokott munkájukat, a félelem új alakot öltött: az AI nem fegyverrel támad, hanem a munkaerőpiacot forgathatja fel, és sokakat megfoszthat a megélhetéstől.
A félelmeket eloszlatja a statisztika
Az utóbbi években egymást érték a cikkek arról, hogy az AI tömegesen szüntethet meg munkahelyeket. A valóság azonban árnyaltabb.
Ahogy korábban az e-kereskedelem is átalakította a munkaerőpiacot – kevesebb bolti eladó, de több raktári dolgozó és kamionsofőr –, úgy az AI sem csak elvételről, hanem átrendeződésről szól. A Bureau of Labor Statistics előrejelzése szerint Amerikában a következő évtizedben új munkahelyek milliói jönnek létre, sokszor egészen más területeken, mint amit elsőre gondolnánk.
A közlekedés és anyagmozgatás területén például 580 ezer új állás várható 2034-ig, ami főként raktári dolgozókat és teherautósofőröket jelent. Ez mégis eltörpül amellett, ami az amerikai egészségügyi és szociális ellátásban történik. Az öregedő társadalom és a krónikus betegségek terjedése miatt ez a szektor önmagában 1,7 millió új munkahelyet ad a következő tíz évben. Ez az összes bővülés egyharmadát jelenti az Egyesült Államokban.
Ha a konkrét foglalkozásokat nézzük, a trend még látványosabb. Az USA-ban a legnagyobb növekedés a személyi gondozásban és az otthoni egészségügyi ellátásban várható: 740 ezer új állás jön létre 2034-ig. A tízes listán ott vannak a regisztrált ápolók, az egészségügyi menedzserek és a nővérpraxisok is.
A Statista által, az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatala adatai alapján készített grafikonon jól látszik, hogy az egészségügy mellett más szektorok is erősítenek: szoftverfejlesztők (+267 700), raktári dolgozók és rendeléskészítők (+235 000), gyorséttermi kiszolgálók (+233 200), szakácsok (+217 000), általános és operációs menedzserek (+164 000), egészségügyi szolgáltatások vezetői (+142 900).
Európa sem marad ki a trendből
Nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában is hasonló irányok rajzolódnak ki. Egy Interreg Baltic projekt előrejelzése szerint a kontinens egészségügyi ágazatában 2030-ig mintegy 3,7 millió új munkahely jöhet létre.
Az Európai Bizottság közös kutatóközpontja (JRC) azt vetíti előre, hogy a jelenlegi betegségi terhelés mellett 2071-re az EU-ban 30 százalékkal több orvosra és 33 százalékkal több szakápolóra lenne szükség a növekvő igények kielégítéséhez.
Már most is érzékelhető a feszültség: az OECD Health at a Glance: Europe 2024 című kiadványa szerint az uniós országokban 2022-ben körülbelül 1,2 milliós kombinált hiány mutatkozott az orvosok, ápolók és szülésznők számában.
Az emberi tényező marad döntő
Az AI tehát valóban átalakítja a munkaerőpiacot, de nem úgy, ahogy sokan vélik vagy félik. A következő évtized legnagyobb munkahelyteremtője nem a mesterséges intelligencia lesz, hanem az emberi tényező: az idősödő társadalom gondozása, a mindennapi szolgáltatások biztosítása.
A diskurzus közben mégis tele van szélsőséges narratívákkal. Van, aki szerint az AI teljesen értéktelenné teszi az emberi munkát. Mások az egyetemes alapjövedelem bevezetésében látják a választ, hogy ne maradjanak emberek jövedelem nélkül az átalakulás közepette. Az igazság valahol a kettő között van. Bizonyos területeken vélhetően valóban eltűnnek majd munkakörök, de más szektorokban – mint az egészségügy, gondozás vagy a logisztika – emberi kézre még nagyobb szükség lesz.
A jövő tehát nem arról szól, hogy a robotok mindent elvesznek. Sokkal inkább arról, hogy a társadalom hogyan rendezi újra a munkát, és ki hogyan részesül az értékből. Az AI nem feltétlenül ellenség, hanem egy új tényező, amely mellett más, emberi igények hajtják előre a munkaerőpiacot. Amitől valóban tartanunk kell, az az, hogy lesz-e elég szakember azokon a területeken, ahol a legnagyobb szükség mutatkozik –és lesz-e bátorság társadalmi választ találni a változás okozta feszültségekre.
