Talán senkinek nem mond újat Voldemort nagyúr neve, aki a nagysikerű Harry Potter regénysorozat egyik főgonosza. A varázslóvilágban annyira rettegnek tőle, hogy még a nevét sem merik kiejteni, ehelyett úgy emlegetik, mint „Tudodki”, „Tudjukki” vagy a „Sötét Nagyúr”. Ki gondolta volna, hogy a való világban is hasonlóképpen vélekednek egy ország elnökéről?
Meglepő vagy sem, Kínában – ahol egyébként a Harry Potter széria is be van tiltva – az egyszerű emberek, de még azok is, akik támogatják a Kínai Kommunista Pártot (KKP), rettegnek kimondani Hszi Csin-ping, jelenlegi kínai elnök nevét.
Kínában, ha az elnökről van szó, a humor, a kifigurázás, a nyilvános véleménynyilvánítás egyenesen tilos. Emlékezzünk csak vissza szegény Micimackó esetére, akinek neve azóta is tiltólistán van, mióta Hszi elnököt hozzá hasonlították. Ren Zhiqiang, a kínai kormány egyik leghangosabb kritikusa tavaly egy írásában „meztelen bohócnak” nevezte a kínai elnököt, majd nem sokkal ezután korrupció miatt 18 év börtönbüntetésre ítélték. A helyi cenzorok tehát nem viccelnek: egy óvatlan kijelentés, egy nyilvános álláspontfoglalás, és máris börtönben találja magát az illető.
Éppen ezért nem is meglepő, hogy még a kormánypárti diplomaták és vezetők zártkörű összejövetelein is komoly óvintézkedéseket tesznek, amint politikailag érzékeny kérdésekről van szó. A gyűlések során a kínai elnököt csak úgy emlegetik, mint „tudod ki”, „az elsőszámú személy”, „legidősebb testvérünk” vagy „a nagy nagybácsi”. Ragaszkodnak továbbá mobiltelefonjaik kikapcsolásához hiszen, míg nyíltan senki sem mondja ki, hogy a kormány lehallgatná őket, de mindenki egyetért abban, hogy jobb biztonságban lenni.
Ismét itt a vörösterror
Az elektronikus eszközökön keresztüli lehallgatás nem az egyetlen taktika, melyet a kínai cenzorok és a titkos rendőrség alkalmaz. Peking ismét népszerűsíti a kínai kulturális forradalom és a Sztálin idejében alkalmazott vörösterror taktikát: arra ösztönzi az embereket, hogy szimatoljanak barátaik, szomszédjaik után és árulják el őket, ha „káros” politikai kommentárt tesznek. A „káros” szó alatt érthetjük „a kitűnő hagyományos kínai kultúra, a forradalmi kultúra és a fejlett szocialista kultúra tagadását”, valamint a politikai vezetők vagy azok politikája ellen irányuló támadásokat.
