Anyagi helyzettől függetlenül, így vagy úgy, jobban vagy kevésbé, de kétségtelenül mindenkinek az életére hatással volt a koronavírus, és számos embertársunk már máshogy gondolkodik a világ bizonyos dolgairól, mint „a vírus előtt”. Azt gondolnánk, hogy a járvány alatt az anyagi helyzetét leginkább az érezte nyomasztónak, aki elvesztette az állását, hosszú hónapokra bevétel nélkül maradt, esetleg tönkrement a párkapcsolata az ellehetetlenült társadalmi helyzetben, vagy akár vissza is kellett költöznie szülőházába pénzügyi gondok miatt. Úgy tűnik azonban, a vagyon is lehet teher.
Vagyonos személyek körében mostanság végzett felmérések szerint, a legtöbb kivételes anyagi helyzetben lévő ember (aki már egyáltalán nem kell dolgoznia, ha nem akar), a pandémia során rájött, hogy neki tulajdonképpen a vagyon teher. Elmondásuk szerint a vírus okozta ingerszegény környezetben döbbentek rá, hogy zavarja a lelkiismeretüket az aránytalanul nagy vagyonuk és a jövőben többet terveznek adakozni.
1 millió dollár alatt nem is kérdeztek senkit
A felmérést az Investor Watch készítette a Svájci UBS bank megbízásából, melynek során 3800 25 évnél idősebb olyan személyt kérdeztek, akik minimum 300 millió forint szabadon befektethető tőkével rendelkeztek. Tehát, nem 300 millió forint vagyonnal, lakást, autót, stb. beleszámítva, hanem 300 millió forint színtiszta megtakarítással.
A válaszadók 93 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már jobban megbecsüli, a vagyonát, mint korábban, 63 százaléknak pedig egyenesen „lelkiismeret furdalása” volt az átlagosnál jobb anyagi lehetősége miatt. Sokaknál nem is jutott tovább a dolog a lelkiismeret furdalásnál, hiszen csak 45 százalék, vagyis 18 százalékkal kevesebben mondták, hogy a jövőben többet terveznek valamely módon anyagilag segíteni a rászorulókon.
További 17 százalék pedig úgy tűnik, hogy már annyira megbecsüli, amivel rendelkezik, hogy inkább meg is tartja magának. Ennyien nyilatkozták, hogy a jövőben kevesebbet terveznek adakozni, mint azelőtt.
Az adatok jelentőst eltérést mutatnak a nemek, illetve a korcsoportok között, amire feltételezhetően sokan számítottak is. Míg a nők 84 százaléka mondta, hogy a járvány hatására átértékelte az életcéljait, a férfiak csupán 76 százaléka. A nők valamivel jobban szerepeltek az önzetlenség terén is; 51 százalékuk tervez több anyagi segítséget nyújtani, míg a férfiak közül csak 42 százalék kíván többet adakozni a járvány után.
Ami a korcsoport szerinti eltéréseket illeti, úgy tűnik, hogy az idősebb korosztály már megtanult együtt élni a nagy vagyon okozta teherrel, ugyanis nekik csupán 47 százalékuk számolt be lelkiismeret furdalásról a járvány alatt, míg az 50 évnél fiatalabbak körében kiugróan magas, 78 százalék szomorkodott a kivételes anyagi helyzete és a járvány hatásaival szembeni érdektelensége miatt.
A felmérés eredményeiről, miszerint tehát a vagyon „teher” még bizonyára sokáig hallhatunk majd.
