Az osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség szerint aggodalomra ad okot Magyarország orosz építésű Paks II. atomerőműve, mivel a reaktor egy aktív szeizmológiai törésvonalon fekszik. A jelentés szerint az atomerőmű bővítése, melyet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök szoros kapcsolata szorgalmaz, számos biztonsággal kapcsolatos aggályt vet fel.
„A felszíneltolódás bekövetkeztét tudományos bizonyítékok nem zárják ki teljesen. A Paks II telephelyét ezért alkalmatlannak kell nyilvánítani” – áll az osztrák hatóság jelentésében.
Az osztrákok szerint az is nyugtalanító, hogy a projekt mögött álló vállalat, a Paks II Kft. a helyszíni engedélyezési eljárással kapcsolatban „nem ad releváns adatokat”. A magyar jogszabályok pedig előírják, hogy tudományos tényekkel kell alátámasztani az esetleges helyszínválasztást, mielőtt azt megfelelőnek tekintenénk.
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2017-ben megadta a Paksi II. atomerőmű telephelyengedélyét, annak ellenére, hogy a magyar szabályozás és a biztonsági kérdések „potenciálisan kizárják egymást„.
Valami bűzlik
„Ha összehasonlítjuk a magyar rendeletet, amely meghatározza, mi alapján kell a telephelyengedélyt megadni a helyszíni felmérés eredményeivel, akkor egyértelműen látszik, hogy a helyszín alkalmatlan. A telephelyengedély tehát nem felel meg a magyar szabályozásnak – állítja Franz Meister, a projektért felelős osztrák környezetvédelmi ügynökség vezetője – A Paks II Kft. ’kreatívan’ foglalta össze tanulmányát a helyszínválasztásról. A felmérés eredményei azonban azt mutatják, hogy a telephely nem elfogadható. A magyar hatóságoknak vissza kell vonniuk az engedélyt, a vállalatnak pedig más helyszínt kell keresnie.” Kiemelte továbbá, ahogyan azt már említettük, hogy a területen való építkezést „a törésvonal keresztezi”.
Az osztrák hatóságok szerint a törésvonal közelsége miatt a Paks I már meglévő négy blokkja is veszélyben van, bár ott elviekben biztonsági frissítéseket hajtottak végre az ezzel járó kockázatok csökkentése érdekében.
„Van ok az aggodalomra”
A nukleáris biztonságról szóló kétoldalú megállapodás alapján az osztrák környezetvédelmi minisztérium már kérvényt nyújtott be a magyar hatóságoknak az eset felülvizsgálatára.
„Meggyőző bizonyítékokat gyűjtöttünk össze arról, hogy a paksi telephely szeizmikus biztonságával kapcsolatban további fontos kérdéseket szükséges megvitatni” – nyilatkozta Andreas Molin, a nukleáris ügyekért felelős minisztérium tisztviselője, aki szerint „van ok az aggodalomra”.
Az OAH szerint az atomerőmű helyszíne kifogástalan
2017-ben már volt szó az atomerőművel kapcsolatos aggályokról, az OAH pedig éppen az akkoriban nyilatkozott sajtóközleményére hivatkozva válaszolta meg az osztrákok jelenlegi álláspontját, miszerint az értékelések során „a korábbi ismeretekhez képest nem tártak fel új kockázati tényezőket, a telephely alkalmasságát kizáró szempontot pedig nem adtak”.
Mindezen felül, a kockázat kezelésére alkalmas technikai megoldásokat mutattak be, valamint az 1990-es évekre visszamenőleg elmondták, hogy magyar és külföldi szakértők is arra a következtetésre jutottak, hogy a Paks I alatti aktív törésvonal jelenlétére nincs bizonyíték. 2011-ben pedig, a fukusimai balesetet követően, úgynevezett uniós „stressztesztek” is bebizonyították, hogy semmilyen veszélyforrás nincs az erőmű körül.
A képviselők is aggódnak
A biztonsági kérdések felől a közelmúltban több képviselő is felszólalt és megoldást követelve az EU Bizottságát kereste fel. Elmondásuk szerint ugyanis „jelentős eltérés merült fel a helyszín földrengés kockázatával kapcsolatos alapvizsgálatokkal kapott eredményekben”. Ebből kifolyólag a képviselők megkövetelik, hogy a Bizottság „intézkedjen a magyarországi hely-jóváhagyási folyamat független értékelése felől”.
„Orbán atomerőmű-bővítési tervei ugyanolyan ingatagok, mint a szeizmikus törésvonalak, amelyeken a Paksi reaktor áll. – nyilatkozta Thomas Waitz osztrák képviselő – Az atomerőmű helyszínét soha nem kellett volna jóváhagyni. Számos bizonyíték van arra, hogy Paks területén nagy a földrengések bekövetkeztének esélye. És mindez nemcsak a bővítésekre vonatkozik, hanem a már létező erőműre is. A terjeszkedést azonnal le kell állítani. Az EU Bizottságának nem szabad elvakulnia Orbántól, és azonnal cselekednie kell”
Egy uniós tisztviselő elmondása szerint a Bizottság hamarosan felveszi a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, hogy „kikérje véleményüket a jelentett megállapításokról„. Ugyanakkor hozzátette, hogy az Európai Bizottságnak nincs hatásköre beavatkozni az egyes projektek engedélyezési döntéseibe.
Mindenesetre az osztrák képviselők továbbra is váltig állítják, hogy az atomerőművek rendkívül veszélyesek, és „a kérdés már csak az, vajon Magyarország képes lesz-e mindezt túlélni a következő 60 évben”.
Hungarian 