Egy háromlépcsős eljárással 2050-re Európa már teljes lakosságát el lehetne látni importált élelmiszerek nélkül is, állapítja meg a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS).
A tanulmány szerint a második világháború óta a környezeti tényezők jelenléte és a szintetikus műtrágyák megnövekedett használata lényegében azt bizonyítja, hogy Európa brutális mennyiségű mezőgazdasági terméket importál. 2020-ban például kiderült, hogy Európa növényi eredetű termékeinek 47 százalékát a kontinensen túlról származik. Több tonnával érkeznek tehát Európába a különböző állati és növényi eredetű termékek, hogy a lakosságot megfelelő mennyiségű élelmiszerrel elláthassák, és nos – hogy a polcainkon feleslegesen felhalmozódjanak. Mert valljuk be, fele annyi húsra lenne szükségünk, mint amennyit napi szinten elfogyasztunk.
De hogyan lehetne megreformálni Európa élelmiszeriparát?
A CNRS tudósai azt állítják, hogy egy háromlépcsős eljárással „organikus, fenntartható, biológiailag sokféle élelmiszeriparral rendelkezhetünk”. Ez lényegében annyit jelentene, hogy 2050-re már önállóan termelhetnénk saját élelmiszereinket, és a múltban felejthetnénk az importálással járó problémákat.
Az első lépés az értendünk megváltoztatása, beleértve az elfogyasztott állati termékek számának csökkentését. 1961 és 2013 között Európa lakossága 428-ról 540 millió lakosra, a fehérjefogyasztás pedig 35 százalékról 55 százalékra nőtt. Összességében tehát átlagosan egy átlagember fehérjefogyasztása körülbelül 80 százalékkal megnövekedett, és ne feledkezzünk meg arról, hogy hosszútávon a túlzott fehérjebevitel komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Szervezetünk megóvása mellett, az állati eredetű termékek fogyasztásának korlátozásával kevesebb nyomás nehezedne az állattenyésztésre és ennek következtében kevésbé lenne szükség a nagymértékű importra.
A második lépés az „ipari mezőgazdaságtól” való megszabadulást jelentené a vetésforgó diverzifikálásához a már rendelkezésre álló talaj és föld használatával. Várhatóan mindez a felhasznált szintetikus növényvédő szerek és műtrágyák számát is csökkentené, hozzájárulva a légkörbe kerülő szennyezőanyagok redukálásához.
A harmadik és egyben utolsó lépés a növények és az állatok összekapcsolása, mindezzel ugyanis zökkenőmentesebbé tennénk a trágya újrafelhasználási folyamatát.
Az emberi hulladék újrafeldolgozása kulcsfontosságú tényező lehet abban, hogy 2050-re egy zöldebb Európát teremthessünk meg. Becslések szerint az emberi hulladék mintegy 70 százalékának újrafeldolgozása jelentősen hozzájárulna a fenntarthatósági fejlődéshez, 2050-re pedig Európa is meghatározó szereplő lehetne az élelmiszer-ipari termékek exportjában.
Ez a cikk is érdekelhet: A gluténmentes generáció: 25 év alatt duplájára nőtt Európában a lisztérzékeny gyerekek száma
