A drón versenyek népszerűsége évről évre növekszik, és egyre nagyobb pénznyereménnyel csábítják a versenyekre a jobbnál jobb drónpilótákat. Idén először azonban az egyik versenyen nem egy emberi pilóta, hanem a Zürichi Egyetemen fejlesztett mesterséges intelligencia által irányított drónpilóta diadalmaskodott.
A Zürichi Egyetem Robotika tanszékének a csapata fejlesztette azt a röppályát tervező algoritmust, amely képes kiszámolni a repüléshez az optimális útvonalat különféle pontokhoz igazodva, és nem szakaszonként végzi a kalkulációt.
Az egyetem csapata által fejlesztett korábbi pilóta algoritmusok is nagyon sikeresek voltak már. Hatékonyan tudtak manőverezni különféle akadályok között, át tudtak repülni kapukon keresztül is. Viszont sokkal lassabbak voltak még a kevésbé tapasztalt humán drónpilótáknál is. Az idei évben azonban az eredmények magukért beszélnek.
“A drónunk jobb idővel teljesítette a versenypályát a világ klasszisába tartozó két legjobb humán pilótnál is,” nyilatkozta a fejlesztési csapat vezetője, Davide Scaramuzza.
Amellett, hogy gyorsabb volt, az automatizált rendszer működése is konzisztensebb lett. Ugyanis az embereknek lehetnek jó vagy rosszabb napjaik. De a gép mindig a lehető legjobb formáját hozza, és sokkal kisebb eséllyel töri össze az eszközt.
Ennek a sikernek azonban megvan az ára is. Először is, az ilyen magas szintű drónverseny sokkal több számítási kapacitást igényel, mint amennyit a drónba beépíthető processzorok el tudnak végezni. Emellett több mint egy órát tart a versenypálya és versenyprogram megtervezése még egy pár perces pálya esetében is. A valós idejű repülésekhez sokkal gyorsabban és hatékonyabban működő algoritmusokra van szükség vagy a drónokat kell felszerelni sokkal jobb hardverrel.
“Mi hiszünk benne, hogy az útvonal online újratervezésére is hamarosan képesek leszünk,”mondja a kutatócsapat egyik tegja, Philipp Föhn. “Azonban valamilyen tradeoff-ra az optimális működés és a hatékonyság mellett szükséges lesz ahhoz, hogy le tudjuk akkor is győzni a humán pilótákat.”
Tud repülni a mesterséges intelligencia által irányított drón normál körülmények között is?
A mesterséges intelligencia által vezetett drón másik limitációja, hogy a repülés során folyamatosan monitorozni kell a drón mozgását külső kamerákkal is, hogy a repülést nyomon lehessen követni a 3D-s környezetben is. Ehhez fel kellett építeni a világ egyik legnagyobb mozgásérzékelő kamerarendszerét. Egy gyakorlatban is könnyen használható rendszerhez csak a drón saját szenzorai által gyűjtött adatokkal kell majd dolgozni.
Ezt a kutatómunkát a Svájci Nemzeti Kutató Kompetenciaközpont finanszírozta annak érdekében, hogy kifejlesszenek egy automatizált technológiát, amit különféle kereső- és mentőakciókban is fel lehessen használni. A cél az, hogy a drónok által sokkal hamarabb megtalálják különféle természeti katasztrófák esetén a túlélőket vagy áldozatokat. Ezen felhasználási cél mellett a kifejlesztett technológiát más járművek fejlesztésére is fel lehetne használni.
“Bármilyen repülő objektum vagy általános 3D-s mozgástervezés esetén, ahol különféle célokat kell teljesíteni egymás után, felhasználható lenne a mi algoritmusunk,” mondja Föhn.
Ilyen felhasználási terület lehet a légi taxizás, vagy a drónok általi légi kiszállítás, de használni lehetne különféle infrastruktúra ellenőrzésére is vagy bármilyen vészhelyzeti szolgáltatás esetén.
A svájci csapat által elért eredmény nagyon hasonlít a tavaly rendezett AlphaDogfight küzdelemre. Itt egy mesterséges intelligencia által vezérelt pilóta legyőzött egy emberi pilótát egy légi harci játékban. A mostani drónverseny annyiban mindenképp más, hogy itt a valós világban folyt a verseny, nempedig számítógépes játék volt.
Készüljünk fel tehát az újabb generációs gépekre, amik már egyedül képesek lesznek elvezetni a drónokat a fejünk felett.
