Néhány hónapja, pontosabban 2020 decemberében a Bellingcat nevű tényfeltáró csoport leleplezte a Kreml titkosszolgálati ügynökeinek kilétét, akik Alekszej Navalnij megmérgezését megelőző években szüntelenül követték az orosz ellenzéki politikust. Az újságírók nyomozása és annak módszerei igencsak szemet szúrt az orosz kormánynak, és nos, ahogyan az lenni szokott, ha a szovjet államnak valami nincs az ínyére, kedve szerint cafatokra szedi, majd egyszerűen feketelistára teszi azt. Nem is volt ez másképp a népszerű Telegram esetében sem, melyet egyszerűen térde kényszerített az orosz hatóság. Mindez azután történt, miután az említett Bellingcat nyílt forráskódú adatgyűjtésre specializálódott csoport az üzenetküldő alkalmazás botjain keresztül vásárolta meg információt. De hogyan lehet Telegramon érzékeny adatokhoz jutni, és mi lesz az újságírók sorsa? Mutatjuk!
A Coda Story nemrégiben egy interjút készített Chisto Grozevvel, a Bellingcat vezető nyomozójával, aki néhány évvel ezelőtt elnyerte az Európai Sajtódíjat is. Lássuk, hogyan vélekedik az újságíró az orosz kormány brutális megszorításairól.
El tudná magyarázni, miért olyan fontos az adatok online úton történő megvásárlása az oknyomozó újságírók számára?
Oroszországban és az egyéb szovjet múltú országokban rengeteg személyes információ szivárgott ki az évek során. Mindez különböző adatbázisokban van betömörítve, melyek milliónyi személyes felvételeket tartalmaznak.
A Telegram botok hozzáférést biztosítanak ezen adatbázisok hatalmas gyűjteményéhez. Az emberek pedig bizniszt csinálnak mindebből, és előfizetésért cserébe hozzáférést biztosítanak az információkhoz. Havonta néhány euróért ellenőrizni lehet egy személy telefonszámát vagy személygépkocsi regisztrációs számát, és infókhoz juthatunk a különböző kiszivárgott adatbázisokból is.
Mindemellett kapcsolatba léphetünk a Telegramon keresztül egy olyan adatkereskedővel is, aki a rendőrségi adatbázisokból is szerezhet információt. 10 és 100 euró között bármit megkaphatunk, még más fényképes útlevelét is megszerezhetjük. A legdrágább oldalakon pedig még egy adott járat utasainak listáját, vagy akár telefonfelvételekhez is hozzájuthatunk.
Tudna esetleg további példákat is mondani?
Egy munkatársunk egy német újságtól megkért minket, nézzünk utána egy orosz telefonszámnak, mely igencsak furcsa tranzakciók, érzékeny katonai felszerelések megvásárlásánál jelent meg. Ránéztem a számra egy Telegram botban, amely megadta a tulajdonos nevét, az útlevélszámát, valamint adószámát is. Aztán egy másik bot használatával, mely hozzáfér a vállalatok nyilvános állami adatbázisához, kiderült, hogy ez a személy az orosz biztonsági tisztviselők szövetségének elnöke volt.
Ugyanezzel a módszerrel lekövethetjük egy jármű rendszámát. Egy másik bot segítségével pedig megtudhatjuk akár a befizetett parkolási díjakat és a közlekedési bírságokat is.
A Bellingcat által végzett vizsgálat feltárta az orosz szövetségi titkosszolgálat (FSB) ügynökeinek a nevét, akik feltehetően megmérgezték Navalnijt. Sokak szerint ez hívta fel Roskomandzor orosz médiaszabályzó figyelmét a Telegram és az újságírók által használt botokra. Azóta több kísérletet végrehajtottak ezek betiltására és törvényellenessé tételükre. Mennyire befolyásolja mindez a munkáját?
Határozottan megerősíthetem, hogy ezen vizsgálat óta óriási változásoknak lehettünk tanúi, nemcsak a Telegram botok, de más adatkeresők esetében is. Az elmúlt hat hónapban több mint 10 botot kapcsoltak le. Igen, lesznek további támadások, de nem tudom elképzelni, hogy egy már korábban kiszivárgott adatokon alapuló iparágat valaha is el lehessen hallgattatni.
Mit tennél, ha az adatok vásárlása a Telegramon keresztül már nem lenne lehetséges? Mennyire korlátozná mindez a vizsgálatokat?
A korábbiakhoz képest már jelenleg is korlátozottabb a hatókörünk. Ez részben önszabályozás a kormány adatkereskedők elleni tettei miatt. Láttuk őket [adatkereskedőket] illegálisan letartóztatni, elrabolni, megkínozni, és kényszerítve voltak arra, hogy beismerjék, együttműködtek velünk, holott fogalmuk sem volt arról, kinek adnak el adatokat. Ez egy hatalmas erkölcsi teher számunkra.
Ez az egyik módja annak, hogy az orosz kormány korlátozhassa a technológiák használatát és az információkhoz való hozzáférést. Aztán jön a VPN-ek blokkolása, per indítása a YouTube és a Twitter ellen, valamint az újságírók letartóztatása. A szeptemberi választásokat megelőzően várható további eszkaláció?
Oroszországban a választások előtt az online szabadságjog jelentős korlátozására számítok. A bűnüldöző szervek tagjai szerint egyre több cenzúrázás várható, beleértve az online média elzárását is. Az orosz kormány tudja, hogy csak úgy tudná folytatni [pályafutását], ha valamilyen kellemetlenséget okoz a társadalomnak, mert az emberek többsége már tisztában van azzal, mi történik körülötte.
