Abed Rabbo Mansur Hadi jemeni elnök és a szaúdi szövetségesei egyre zsugorodó befolyási övezeten kénytelenek fenntartaniuk a területi egységet, néhol már a szövetséges erőkkel szemben is. Az elmúlt hónapokban két incidens is történt az ország perifériáján, ami a gyengülő központi irányításra utal.
Pedig az Arab-félsziget egyik legnagyobb turista attrakciói is lehetnének például a Szanaa fővárostól keletre található Sibám város vályogtégla felhőkarcolói, amiket a hét éve tartó polgárháború hatására az UNESCO felvett a veszélyeztetett világörökségek listájára is. Az országban folyamatosak a belharcok, mellette külföldi hatalmak mind jelentős befolyással rendelkeznek.
Jemen geopolitikai helyzete és a polgárháború
Az Arab-félsziget déli részének földrajzi jelentősége a 19. században kezdett megerősödni a Szuezi-csatorna megnyitásának hatására. Az Európa és Ázsia közötti kereskedelem nem szorult többé a Jóreménység-fokának megkerülésére, a Vörös-tengeren gyorsabban és biztonságosabban lehetett az árukat célba juttatni. A Szuezi-csatorna világkereskedelemben betöltött vezető pozícióját mindmáig őrzi, csak 2020-ban mintegy 18 800 teherszállító kelt át rajta.
A Vörös-tenger déli bejáratánál, a körülbelül 26 kilométer széles Báb el-Mandeb tengerszorosnál két hajózási csatorna is található, a főcsatorna és egy hét kilométeres keskeny átjáró, a Perim-sziget és az Arab-félsziget között. A földrajzi viszonyoknak köszönhetően egyértelmű kell legyen, hogy a hajózási forgalom ezen a ponton különösen könnyen nyomon követhető és potenciálisan feltartóztatható.
Pontosan emiatt az elmúlt években fokozott nemzetközi verseny kezdett kibontakozni a nagyhatalmak között katonai bázisok létrehozása formájában, itt elsősorban Kínát és Törökországot kell kiemelni, de geopolitikai ambíciókat dédelget a régióban az Egyesült Arab Emírségek is. Nyugatról szintén a figyelem középpontját képezi, köszönhetően az Afrika szarvánál prevalens kalózkodásnak és az iszlamista erők térnyerésének.
Jemenben 2014 óta uralkodik polgárháborús helyzet, ami nem kevés áldozatokkal jár. Az ország nyugati részén élő síita többséggel szemben Abed Rabbo Mansur Hadi jemeni elnök erőbázisa a kevésbé sűrűn lakott központra és a Jemen keleti részén élő szunnita lakosságára épül, ahol mára az Al-Káida helyi mellékága (AQAP) is hatalmi bázist létesített. Az Aden környéki régióban pedig egy másik frakció, a Déli Átmeneti Tanács (STC) harcol a függetlenségért.
Leszálló katonai helikoptereknek
A hútik által elnöki tisztségétől megfosztott és a fővárosból elhajtott Hadi 2015-ben egy Szaúd-Arábia vezette szövetség intervencióját kérte, ami elodázta a katonai vereségét és egy évekre előre befagyott patthelyzetet alakított ki. Ez a patthelyzet azonban kevésbé tűnik fenntarthatónak mivel több jel arra utal, hogy a jemeni kormány egyre kevésbé képes érvényesíteni hatalmát Jemen területén, néhol még a saját nemzetközi szövetségeseivel szemben is.
2021 márciusában az amerikai Intel Lab cég műholdas képei váltottak ki nemzetközi visszhangot, amik a Perim-szigeten egy 1.8 kilométeres kifutópálya javítási és bővítési munkáit rögzítették. Kezdetben azt se lehetett tudni ki áll a javítási munkálatok mögött, ki végzi a kivitelezési szerződést. A gyanú azonnal az Egyesült Arab Emírségekre terelődött, amely még 2016-ban kívánt egy három kilométeres kifutópályát építeni vadászgépek számára a szigeten, de a rákövetkező évben felhagyott a munkálatokkal. Május végén azonban a Daily Sabah forrásai alapján a szaúdi vezetésű SPA koalíció hivatalos közleményében elismerte, hogy ők állnak a kifutópálya építése mögött. A közlemény egyértelműen ellentétben áll Ahmed Awad bin Mubarak jemeni külügyminiszter azon még májusban tett nyilatkozatával, ami szerint „nincs megállapodás senkivel egy katonai bázis jemeni területen történő létrehozásáról”.
Mozgolódás Szokotra szigetén is
Az incidens hasonlít egy még 2020 augusztusban történt esetre. Akkor az online médiaportálok arról cikkeztek, hogy egy izraeli-emirátusi koalíció hírszerző bázist létesítene a Jemen partjaitól 340 kilométerre délre és Afrika szarvától 100 kilométerre lévő Szokotrán. Noha a hír nem lett megerősítve, de ettől Szokotra sziget geopolitikai fontossága egyértelmű: onnan kényelmesen nyomon követhetővé válna az Indiai-óceán tengeri forgalma. Issa Salem bin Yaqut, a sziget sejkje a hírekre reagálva 2020 szeptemberében figyelmeztetett, hogy Jemen szuverén jogainak megsértése történt. Az ottani törzsek vezetője az Egyesült Arab Emírségek azon tevékenységére utalt, amely a Déli Átmeneti Tanács (STS) árnyékában kínált hídfőállást kiépíteni magának, ami 2020 közepe óta a sziget de facto ura.
Milyen indokok állnak a bázisépítések mögött?
Az építési projektjeikkel a szaúdi koalíció és az Egyesült Arab Emírségek nem csak a szigeteket biztosítanák saját stratégiai céljaik eléréséhez, hanem megelőznének hasonló lépéseket olyan államoktól is, mint Oroszország, amely szintén erősíteni akarja az Indiai-óceánon katonai befolyását.
A helyzet egyben komoly fenyegetés Jemen központi irányítására. Ha a jemeni hatóságok nem képesek fenntartani a külvilággal szemben a területi szuverenitást, akkor a hatalmi játékban érintett államok további ösztönzőt kapnak arra, hogy húzzák az időt, fenntartsák a a tehetetlen jemeni kormányt, tovább bonyolítsák a most is nehezen átlátható hatalmi helyzetet miközben egyre magasabbra srófolják a téteket. A kényes helyzet pedig csak egy újabb alulról építkező tálibokhoz hasonló kezdeményezésnek adhat termékeny táptalajt.
