A kínai rendőrség hónapokig egy cellában tartott fogva olyan muszlim nőket, akiket kiberetikai bűncselekmények miatt – úgy mint a WhatsApp és a Gmail-fiókhoz való hozzáférés – ítéltek el.
Érdekes könyv látott napvilágot Kína már sejthető, mégis brutális oldaláról. Az „In The Camps: China’s High-Tech Penal Colony” című könyv arról ír, hogy különféle kisebbséghez tartozó nőket hogyan ítéltek börtönre csak azért, mert VPN szolgáltatás segítségével olyan alkalmazásokat vettek igénybe, amelyeket a kínai államvezetés tilt.
Vera Zhou, aki most már az Egyesült Államokban él és a Washingtoni Egyetem hallgatója, leírta, hogy azért vették őrizetbe, mert letöltött egy VPN szolgáltatást, hogy hozzáférhessen az iskolai házi feladataihoz és e-mail fiókjaihoz, miközben meglátogatta apját és barátját a kínai Hszincsiangban.
„Közölték velem, hogy egy átnevelő osztályba fognak küldeni” – írta Zhou az amerikai oktatási minisztériumhoz intézett megjegyzéseiben. „Át kellett öltöznöm az egyenruhájukba, amelynek neonzöld csíkok vannak az ujján és a nadrágján. Az ajtót pedig kívülről bezárták. 2017 októberétől 2018 márciusáig voltam ott. A hálaadást, a karácsonyt és a 2018-as újévet abban a cellában töltöttem.”
Az ujgurok és a huik a két legnagyobb muszlim etnikai csoport Kínában, akik a kínai kormány intenzív felügyelete alatt élnek. Több mint egymillió ujgurt küldtek már eddig ún. átnevelő táborokba és börtönbe. A volt fogvatartottak részletesen beszámoltak arról, hogyan kínozták meg őket és végeztek rajtuk különféle orvosi kísérleteket.
Zhou-t 11 másik muzulmán nővel együtt zárták be, akiket a rendőrség szélsőséges bűnözőként azonosított a kínai internetbiztonsági törvény megsértése miatt – áll a kedden megjelent könyvben. A 2017-ben bevezetett törvény előírja, hogy az internethálózat-üzemeltetők kötelesek személyes adatokat megosztani a kínai hatóságokkal.
Az egyik nő elmondta, hogy azért tartóztatták le, mert letöltötte a WhatsAppot, hogy beszélhessen munkatársaival Kazahsztánban. Egy másik nő, aki okostelefonokat árult, kijelentette, hogy több ügyfélnek is megengedte, hogy az ő személyazonosságát használják a SIM-kártyájuk beállításához.
Mindhárman a „In the Camps” című könyv szerzője, Darren Byler szerint a muszlim kisebbségeket célba vevő kínai high-tech megfigyelési rendszer áldozatai voltak.
Miután hat hónapot töltött a táborban, Zhou-t olyan feltételek mellett engedték szabadon, amelyek szerint a környéken kell maradnia, és jelentkeznie kell rendszeresen a számára kijelölt társadalmi stabilitásért felelős munkásnál.
Egy nap, amikor barátaival moziba ment, Zhou-t egy ellenőrzőponton beazonosították, és az automata rendszer riasztást adott ki. Zhou hamarosan rájött, hogy bár fizikai fogsága véget ért, még mindig egy digitális börtönben ragadt.
Amikor 2019-ben végre visszatérhetett Seattle-be, a megfigyelési technológia, amely lehetővé tette a fogva tartását, az Egyesült Államokba is eljutott.
„A seattle-i székhellyel rendelkező Amazon 1500 hőkamerát vásárolt egy olyan kínai cégtől, amelyet az Egyesült Államok feketelistára tett, mert állítólag segített a kínai kormánynak az ujgurok és más muszlim kisebbségek fogva tartásában és megfigyelésében” – jelentette Ben Gilbert, az Insider munkatársa tavaly áprilisban.
A technológia célja az alkalmazottak hőmérsékletének távoli nyomon követése, és ezzel a koronavírus terjedésének megakadályozása volt, legalábbis az Amazon szóvivője szerint.
