Erhlich brit professzor számára nem kétséges: a Föld a hatodik tömeges kihalási hullám küszöbén áll.
A Föld a hatodik tömeges kihalási hullám küszöbén áll. Ez volt a vészjósló figyelmeztetés, amelyet Paul Erhlich, a Stanford Egyetem professzora adott a Daily Mailnek adott interjújában.
December végén a WWF arra figyelmeztetett, hogy a következő tíz évben a dinoszauruszok kihalása óta a legnagyobb mértékű állatpusztulással nézhet szembe a bolygónk. Állítólag egymillió különböző növény- és állatfaj került a kihalás szélére.
„A tömeges kihalás csak egyike a civilizációt fenyegető, egymással összefüggő egzisztenciális veszélyeknek; a többi veszély közé tartozik az éghajlatváltozás, a globális mérgezés és a nukleáris fegyverkezési verseny újraindulása” – mondta Erhlich.
Az előző öt esemény évmilliókkal ezelőtt történt, de most a tudósok attól tartanak, hogy a hatodik a szemünk előtt zajlik le. Ez a fenyegetés azonban nem egy hatalmas aszteroidaként érkezik, amely az űrből száguld felénk. És nem is a természethez kapcsolódik, amely hatalmas vulkánkitörés vagy katasztrofális szökőár formájában pusztít el mindent, habár ez is előfordulhat. A probléma mi magunk vagyunk.
A több szakértő is arra figyelmeztet, hogy az éghajlatváltozás okozta áradások, aszályok és erdőtüzek legalább akkora károkat okozhatnak bolygónkon, mint egy óriási aszteroida vagy egy hatalmas vulkánkitörés. A Föld jelenleg a biológiai sokféleség válságát éli át, amely az ipari forradalom következménye, és az olyan emberi tevékenységeké, mint az erdőirtás, a vadászat és a túlhalászás.
A különböző betegségek terjedése, valamint a környezetszennyezés és az ember által okozott éghajlatváltozás szintén komoly veszélyt jelentenek bolygónkra. Nem csak ez, de egy tavaly közzétett kutatás szerint a fakitermelés és az orvvadászat miatt 500 emlős, madár, hüllő és kétéltű került a szakadék szélére.
Mindent kipusztítunk, ami körülöttünk van
A tömeges kihalás csak egyike azoknak az egymásba fonódó egzisztenciális fenyegetéseknek, amelyekkel a civilizációnak szembe kell néznie, a többi között a klímaváltozás, a globális mérgezés és a megújult nukleáris fegyverkezési verseny.
„Bár az előző öt tömeges kihalási esemény okairól van némi vita, a tudományos közösségben egyáltalán nincs vita a jelenleg zajló hatodik esemény okáról – túl sok ember, a gazdagabbak túl sokat fogyasztanak, mindezt súlyosbítja a nemek közötti, faji és gazdasági egyenlőtlenség” – jelentette ki a tudós.
A szakértő szerint a kihalási válság olyan súlyos, hogy „bármit is teszünk a következő 10-50 évben, az fogja meghatározni az emberiség jövőjét. A kihalás üteme, a fajok pusztulása jelenleg nagyobb, mint bármikor a dinoszauruszok kipusztulása óta.”
Becslések szerint mintegy 8,7 millió növény- és állatfaj él a Földön, és a szárazföldi fajok mintegy 86 százaléka, a tengeri fajok 91 százaléka még felfedezetlen. Az általunk ismert fajok közül 1 204 emlős-, 1 469 madár-, 1 215 hüllő-, 2 100 kétéltű- és 2 386 halfaj tekinthető veszélyeztetettnek. Veszély fenyeget továbbá 1414 rovar, 2187 puhatestű, 732 rákféle, 237 korall, 12 505 növény, 33 gomba és hat barna alga fajt is.
Az elmúlt évszázadban évente átlagosan két gerinces állatfaj halt ki.
Eddig öt tömeges kihalás történt a Földön. Ezek közül a leghíresebbet egy óriási aszteroida okozta, amely 66 millió évvel ezelőtt kipusztította a dinoszauruszokat. A pusztítás történelmi jelentőségű volt, mivel a becsapódás és annak következményei a világ állatfajainak 76 százalékát tüntette el végérvényesen a Föld felszínéről.
Ez a cikk is érdekelhet: 152 milliárd tonna édesvíz került az óceánba pár hónap alatt
