Az Egyesült Királyság új rendelkezésekkel egészítette ki a már készülőben lévő online biztonságról szóló törvényjavaslatot, melyek értelmében a közösségi médiavállalatokat arra kötelezik, hogy lehetővé tegyék a felhasználók számára a „káros” tartalmak és az anonim felhasználók blokkolását.
Az új szabályzat célja a névtelen felhasználók „visszaélései” elleni küzdelem, valamint az, hogy a felhasználók kontrollt nyerjenek a tartalmak felett. Mindez azonban komoly hatással lehet és az egyik legnagyobb fenyegetést jelentené a szólásszabadságra az országban.
„A technológiai cégek felelőséggel tartoznak azért, hogy megakadályozzák, hogy a névtelen trollok beszennyezzék a platformjaikat. – jelentette ki Nadine Dorries, államtitkár – Meghallgattuk a figyelmeztetéseket, hogy erősítsük meg az új online biztonságról szóló törvényeinket, amiért új intézkedéseket vezetünk be, hogy nagyobb hatalmat adjunk a közösségi média felhasználóinak kezébe. Az embereknek mostantól több kontrollja lesz arra vonatkozóan, hogy ki léphet kapcsolatba velük, és képesek lesznek megállítani az algoritmusok által generált gyűlöletbeszéd hullámát.”
Amennyiben a törvényjavaslatot elfogadják, a közösségi médiavállalatok a jövőben kötelesek lesznek ellenőrizni egyes felhasználók személyazonosságát. A felhasználóknak ennek következtében lehetőségük lesz arra, hogy blokkolják a magukat igazolni nem kívánó, anonim felhasználókat. Míg ugyanakkor egyesek szerint a személyazonosság ellenőrzése megoldja az online világban tapasztalható visszaéléseket, mások megjegyzik, hogy vannak olyan polgárok és újságírók, akik tekintélyelvű rezsimek alatt élnek, vagy éppen szexuális erőszak áldozatai. Sőt, akadnak olyanok is, akik a status quo ellen lépnek fel, avagy az anonimitásra törekednek és támaszkodnak, így velük szemben egyáltalán nem lenne igazságos a törvény életbe léptetése.
A törvényjavaslat továbbá azt is előírja a közösségi médiavállalatok számára, hogy alkalmazzanak szűrőket, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy blokkolják a káros tartalmakat, például a „rasszizmust, az egészségügyi félretájékoztatást, vagy éppen az étkezési zavarokat”.
