Finnország és Svédország csatlakozhat a NATO-hoz?

2022.04.09.
Olvasási idő: 3 perc

Finnország pénteken közölte, hogy – gyanú szerint – egy orosz állami repülőgép sértette meg légterét. Ezután kibertámadás érte a finn külügyminisztérium és a védelmi minisztérium, valamint néhány más kormányzati szolgálat honlapjait. A támadásokra azután került sor, hogy Finnország és Svédország fontolóra vette a NATO-hoz való csatlakozást és annak szükségességét. Véletlenek márpedig nincsenek, ugye?

Az események egyébként egybeestek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finn törvényhozókhoz intézett, interneten közvetített beszédével.

A weboldalakat ért szolgáltatásmegtagadási támadás délután 1 órakor ért véget Helsinkiben. A legtöbb oldal az ellenintézkedéseknek köszönhetően normálisan működött a támadás alatt. A kormány és az elnök közös határozatában két orosz diplomatát is kiutasított. Az orosz nagykövetség egyik alkalmazottjától pedig megtagadták a vízumhosszabbítást is.

A NATO-hoz való csatlakozás

NATO-tisztviselők a CNN-nek elmondták, hogy az orosz invázió óta rendkívül komolyra fordultak a tárgyalások Svédország és Finnország csatlakozásáról a blokkhoz. Az amerikai külügyminisztérium magas rangú tisztviselői szerint a kérdés felmerült a NATO e heti külügyminiszteri találkozóján, amelyen Stockholm és Helsinki külügyminiszterei vettek részt.

Közvélemény a belépésről

Az 5,5 millió lakosságú Finnország, amelynek az Európai Unió leghosszabb határa Oroszországgal, és amely két háborút vívott a Szovjetunióval, néhány nap alatt történelmi változáson ment keresztül a NATO-hoz való csatlakozás közvéleményének támogatásában. Miután szomszédja teljes körű inváziót hajtott végre Ukrajnában, sokan ezt ítélik legjobb döntésnek. Bár a közvélemény-kutatások a szomszédos Svédországban is hasonló változást tükröznek, a kormányzó szociáldemokraták mindeddig ellenezték ezt a lépést.

Finnország amerikai nagykövete, Mikko Hautala azt mondta, hogy a két ország szorosan egyeztet egymással, de mindkét ország önállóan hozza majd meg a saját döntését.

Egy finn tisztviselő pénteken tisztázta, hogy országuk nem „kétségbeesésből” kíván csatlakozni a NATO-hoz. Inkább Moszkva Ukrajna elleni fellépése kényszerítette Finnországot arra, hogy „újragondolja az alapelveit„. A tisztviselő megjegyezte, hogy az ország kapcsolatai a ma létező Oroszországgal az elkövetett erőszakos akciók miatt, nem lehetnek már olyanok, mint korábban voltak.

Sanna Marin finn miniszterelnök pénteken azt állította, hogy országa parlamentje az elkövetkező hetekben megvitatja a lehetséges NATO-tagságot. Tervük szerint egy fehérkönyvet küldenek a parlamentnek a megváltozott biztonsági környezetről, elindítva ezzel egy hivatalos folyamatot. Hozzátette, hogy reméli, hogy ezek a megbeszélések még a nyár közepe előtt lezárulnak.

„Azt hiszem, nagyon óvatos megbeszéléseket fogunk folytatni, de semmiképp se szánunk a kelleténél több időt erre a folyamatra, mert a helyzet természetesen nagyon súlyos” – mondta.

Bár a biztonságpolitikai kormánykiadvány nem tartalmaz majd csatlakozási javaslatot, a kormány és az elnök készen áll ennek sorra kerítésére is. Amikor „eljön az ideje”, tehát meggyőződtek arról, hogy a törvényhozók támogatják a pályázatot, benyújtanak egy erre vonatkozó kiegészítést – mondta Pekka Haavisto külügyminiszter csütörtökön.

Putyin nem hagyja ezt szó – és tettek – nélkül

Oroszország többször figyelmeztette Finnországot és Svédországot is a NATO-csatlakozás ellen. Ennek következtében mindkét északi országot aggasztja a Moszkva részéről érkező esetleges agresszió, ha hivatalosan is jelzik a nyugati blokkhoz való csatlakozásukat. A NATO 5. cikkelyének kölcsönös védelmi záradéka csak a tagokra vonatkozik.

A finn biztonsági szolgálat a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy Oroszország fokozni fogja kémkedési és befolyásolási műveleteit az északi ország ellen. A hatóságok a hét elején közölték, hogy vizsgálják az orosz polgári repülőgépek által márciusban elkövetett légtérsértések sorozatát.

A Kreml csütörtökön azt mondta, hogy „újra egyensúlyba kellene hozni a helyzetet”, ha a két ország csatlakozna a NATO-hoz.

A finn kormány azt a lehetőséget sem téveszti szem elől, hogy Oroszország támadást hajt végre országukon még azelőtt, hogy a NATO-ba való belépés megtörténne. Finn tisztviselők elmondták, hogy érkeztek jelzések más országoktól, miszerint támogatást nyújtanának, ha a NATO-tagság kérelmezése és ratifikálása közötti időszakban biztonsági aggályok merülnének fel.

Rebeka

2021-ben kezdtem el érdeklődni a kriptovaluták - elsősorban a bitcoin - iránt, ekkor mélyedtem el a programozás világában, és kezdtem el tanulmányaimat gazdaságinformatikus szakon. A tartalomgyártás mellett gyakran részt veszek különböző Bitcoin rendezvényeken, konferenciákon, ami nagyban rásegít, hogy még inkább a kriptoközösség tagjának érezzem magam.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian