Annak ellenére vagy talán pont azért, mert nagyon sok esemény történt a Merkúr nevű bolygóval létrejöttének időszakában, úgy tűnik, hogy egy gyémántokkal teli világról lehet szó. Egy új kutatás szerint a bolygó felületét borító grafitba becsapódó, űrből érkező kőzetek gyémántszilánkokká zúzhatták a felszíni réteget. Kevin Cannon, egy amerikai geológus tette közzé még múlt héten a kutatási eredményeit. Ezek szerint a hatalmas sebességgel érkező üstökösök vagy aszteroidák a grafitból gyémántot hozhattak létre.
A Merkúr felszínének viharos története hozta létre a gyémántbevonatot
Tehát a Merkúr felszínén a kutató szerint jelentős mennyiségű gyémánt lehet. Azt már korábban is lehetett sejteni, hogy a bolygó nem csak egy, a Nap közelében keringő forró kődarab, hanem egy komplex világ. Beugratós kérdésekben is sűrűn szerepel, hogy a Naprendszerünk több holdjánál is kisebb bolygón rendkívül rövid évek, de nagyon hosszú napok vannak. A felszínen napközben akár 420 Celsius fok is lehet a hőmérséklet, miközben az atmoszféra teljes hiánya miatt éjszaka akár -180 Celsius fokra is lecsökkenhet. De ezek mellett az érdekes számok mellett különösen érdekes geológiai szempontból is a Merkúr. Ugye grafit formájában tele van szénnel. Plusz a Merkúr létrejöttének viharos időszakában olyan mennyiségű becsapódást szenvedett el aszteroidáktól, hogy tele van óriási kráterekkel is. Ahogy több más bolygó is születésekor, a Merkúr is hatalmas magmaóceánokkal volt borított, amelyek aztán később lehűltek és megkeményedtek. De más bolygókkal ellentétben a kő tetejét grafit borította be.
Ezt a gyémántot nem lesz érdemes kibányászni
Cannon azt modellezte, hogy a 20 kilométer vastag felületi régeten történt gyakori becsapódások a felületi grafit 30-60%-át gyémánttá alakíthatták. Természetesen ne hatalmas kövekre gondoljunk, apró töredékek és szilánkok formájában van jelen a drágakő a Merkúr felszínén. És más geológiai kutatások is alátámasztják ezt az elméletet. Még 2008-ban Észak-Szudánban találtak töredékeket egy meteoritból, ami tele volt miniatűr gyémántokkal. Amikor a Merkúr jött létre, a különféle elemek fémként és kőzetként formálódtak össze. A fémek süllyedtek le és hozták létre a bolygó magját, míg a kőzet maradt a felszínen.
Más bolygók esetén a szén a fémekből áll mag körül helyezkedik el, viszont a Merkúrnál nagyon sok szén a felszín közelében maradt meg. Persze ha mondjuk a hőmérséklet vagy a távolság nem lenne elég kihívás, a bányászoknak azért sem érdemes azonnal indulniuk, mert ezek biztosan elég szennyezett gyémántok. Legközelebb még konkrétabb információkat a Merkúr felszínéről majd 2025-ben kaphatunk, amikor a 2015-ben indult európai-japán együttműködésben épített szondák megérkeznek majd a bolygóhoz.
