Nigéria nemrégiben 73 millió telefonszámot zárolt, pusztán azért, mert azok nem lettek összekapcsolva a nemzeti személyazonosító számokkal (NIN). A kritikusok szerint meglesz ennek még a böjtje, az állam ugyanis elviekben a rendszeren keresztül figyeli meg lakosait.
2011-ben az afrikai országok, többek között Kenya, Egyiptom, Ghána és Nigéria megállapodtak a SIM-kártyák kötelező regisztrálására vonatkozó törvények érvényesítésében. Végül Nigéria bevezette a 11 számjegyű digitális személyazonosítót, amely megköveteli a helyiektől, hogy regisztrálják személyes adataikat, biometrikus adataikat és fényképeiket. A törvény az események kezdetekor elviekben a „kiberbűnözés, a személyazonosság-lopás és a csalások visszaszorítása érdekében” született, ámbár később gyanúsan többre voltak kíváncsiak az állam kormányzói. Mára ugyanis a nemzeti személyazonosító szám (NIN) szükséges a bankszámlanyitáshoz, a jogosítvány megszerzéséhez, a szavazáshoz, az egészségbiztosításhoz, de még az az adóbevallás benyújtásához is.
Az elmúlt öt évben az országban még csak elejtve volt szó a SIM-kártyák NIN-hez való kapcsolásának határidejéről. A hónap elején ugyanakkor az állam egyszerűen csak fogta magát, és a „szembeszegülők” kimenő hívásait teljeskörűen letiltotta. A telefonszámok elviekben végérvényesen blokkolásra kerülnek, figyelmeztetve a lakosságot, hogy meg se próbáljanak kibújni a törvények alól. Míg azonban a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a NIN segít csökkenteni a kiberbűnözés jelenlétét, addig számos kritikus megjegyezte, hogy a rendszer konkrétan a kormány kezébe adja a lakosok személyazonosságát, ami adatvédelmi problémákhoz vezethet. Az adatbázis aktiválása egyébként derült égből villámcsapásként érkezett, és az állam pusztán néhány napot hagyott a lakosságnak az engedelmességre.
Hungarian