A születéskor várható élettartam az elmúlt évtizedben mindig nőtt az EU-ban. A hivatalos statisztikák szerint a várható élettartam az 1960-as évek óta évtizedenként átlagosan több mint két évvel emelkedett. A legfrissebb rendelkezésre álló statisztikai adatok azonban arra utalnak, hogy a várható élettartam több uniós tagállamban megtorpant, sőt csökkent.
A 2021-es előzetes adatok szerint a 2020-ban kezdődött COVID-19 világjárvány nagyon negatívan hatott a születéskor várható élettartamra. Ugyanis 2021-ben az uniós tagállamok csaknem felében csökkent a várható élettartam. A legnagyobb csökkenést Szlovákiában és Bulgáriában becsülték (-2,2 év 2020-hoz képest 2021-ben), majd Lettország (-2,1) és Észtország (-2,0) következik.
A pandémia előtti 2019-es évhez képest a várható élettartamra gyakorolt általános hatás továbbra is negatív az összes uniós tagállamban, kivéve Luxemburgot (+0,1), Máltát és Svédországot (2019-ben és 2021-ben azonos a szint ebben a két országban). Néhány esetben a várható élettartam 2021-ben azonban jócskán tovább romlott, ami összességében több mint 2 év becsült veszteséget eredményez. A legnagyobb csökkenést 2019-hez képest Bulgáriában (-3,7), Szlovákiában (-3,0) és Romániában (-2,7) regisztrálták. Magyarországon is csökkent a várható élettartam, a 2020-as évhez képest 1,2 évet.
Átlagosan 1 évet csökkent a várható élettartam az EU-ban a koronavírus miatt
Amint a Statista által készített és közzétett infografika (az Eurostat adatai alapján) is bemutatja, a 2015-ös megingás ellenére a várható élettartam az EU-ban legalább 2003 óta minden évben nőtt. 2020-ban azonban az EU 27 országában együttesen a születéskori várható átlagéletkor 81,3-ról 80,4 évre csökkent. Ez 2021-ben újabb 0,3 évvel csökkent a koronavírus és a lezárt egészségügyi rendszer tovagyűrűződő hatásai miatt.
Fontos azonban megjegyezni, hogy statisztikailag hogyan is számítják a születéskor várható élettartamot. Ez a mutató az átlagos életévek száma, amelyet egy újszülött gyermek élne, ha élete hátralévő részében a jelenlegi halálozási körülményeknek (az adott időszakban megfigyelt halálozási arányoknak) lenne kitéve.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a várható élettartam a halandóság időszaki mutatója, amely azt jelzi, hogy egy népességben a kiválasztott időszak halálozási rátáinak kitéve mennyi az átlagos élettartam. Ez azt jelenti, hogy a fent becsült élettartam akkor lenne érvényes, ha a 2021-ben megfigyelt halálozási feltételek – beleértve a COVID-19 világjárványt is – a 2021-ben született népesség kihalásáig minden következő évben fennállnak, ergo minden évben lenne egy COVID-19-es világjárvány.
