A városi embereknek manapság már nem kell tartaniuk vadállat támadástól, cserébe viszont a betondzsungelben újfajta veszélyekkel találtuk szemben magunkat.
A legértékesebb kincsünk
Az adat és magánszféra védelme egyre nagyobb hangsúlyt kap a mindennapi életben. A mindennapi rohanás után szeretnénk egy biztonságos zugban kipihenni magunkat. Lássuk mit tehetünk ennek érdekében.
A mindennapi élet veszélyei
A legfontosabb, hogy mindig legyünk tisztában a környezetünkkel. Akár úton vagyunk, akár a saját otthonunkban lazulunk, mindig gondoljuk végig, hogy mit tehetünk a magánszféránk védelme érdekében. Érdemes például több napszakban is körbesétálni a lakóhelyünket, hogy felderítsük az esetleges hiányosságokat.
Offline védelmi vonalak
A magánszféra védelme a kerítésnél kezdődik. A jószomszédi viszonyt nem fogja megviselni ha felhúzunk a két telek közé egy kerítést, amely mindkét fél privát szféráját védi. Ha van rá lehetőség akár élő sövénnyel is körbezárhatjuk a telket, ami egyrészt véd majd a kíváncsi szemektől, másrészt a növények pozitívan hatnak a hangulatunkra is.
Persze lakások esetében a belátás ellen másképp kell védekezni: itt az ablakok lefóliázása akadályozhatja meg a kukucskálást.
A kamerás kaputelefonok és csöngők viszont mindenütt beválnak, hiszen azonnal láthatjuk, hogy ki is áll a kapuban anélkül, hogy azt ki kellene nyitnunk.
A vezetékes telefon továbbra is kedvelt eszköz a csalók körében, ezért jobb ha egyből üzenetrögzítőre irányítjuk a bejövő hívásokat. Egyes szolgáltatók hívásszűrő funkciót is biztosítanak, melyeknek köszönhetően a csalók hívásai már ki se csörögnek.
Fizetéskor a PIN kódunkat körültekintően adjuk meg, lehetőleg úgy, hogy mások ne láthassák azt. Az érintésmentes fizetéskor pedig tartsuk szem előtt, hogy a kártyánkban lévő RFID-chipeket pár lépés távolságból is le lehet olvasni. Érdemes beszerezni egy RFID jeleket blokkoló pénztárcát, nehogy egy csaló meglógjon a kártyánk adataival miközben a közértben fizetünk.
Hiába élünk a digitalizáció világában, ám jó pár intézmény továbbra is makacsul papíron szereti intézni az ügyeit. Ezzel persze egy csomó nagyon fontos adatunkat is papírra veti, ami viszont növeli a rizikót, hogy azok illetéktelen kezekbe kerülhetnek. Ezért még a régi, már elévült hivatalos papírok kiszortírozásakor is iratmegsemmisítővel vagy kézzel aprítsuk fel a dokumentumokat.
A digitális veszélyek
Az online felületeken történő kétlépcsős azonosítás a ma elérhető legbiztonságosabb módja adataink védelmének. Noha ez a módszer se tökéletes, de a piti csalóktól mindenképpen tökéletes védelmet nyújt. És ha már a jelszavakról esik szó, akkor semmiféleképpen se adjuk meg ugyanazt a jelszót több helyen is. Sőt, időközönként még cseréljük is le a jelszavainkat, ha biztosra szeretnénk menni.
Ha már úgyis a neten barangolunk, érdemes figyelni, hogy milyen oldalon járunk éppen. A “https://” kezdetű URL-ek olyan biztonságok oldalakat jelölnek, amelyek végpontok közötti megfelelő titkosítást használnak. Itt biztonságban vannak az adataink az adathalászoktól, bár maga az oldal még simán eladhatja azokat, főleg, ha valamilyen közösségi oldalról van szó.
Ha még nagyobb fokú biztonságra törekszünk, akkor VPN-en, vagyis virtuális magánhálózaton keresztül csatlakozzunk az internethez.
Mivel egyre többen dolgozunk home officeból, így egyre több olyan adat lehet a gépünkön, ami fokozott védelmet igényel. Ezeket titkosítással védhetjük meg a legjobban, amihez a Microsoft és az Apple is kínál biztonságos, bár nem olcsó megoldásokat.
A Nagy Testvér figyel…és még ki?
A telefonok révén az internet már mindenhova velünk tarthat, ahol ismét csak ránk hárul a magánszféra védelme. A közösségi oldalak és Google is folyamatosan elektronikus úton nyomon követi minden tevékenységünket, már ha hagyjuk nekik. A nyomon követés és a sütik letiltásával viszont eltűnhetünk a Nagy Testvér elől.
Lehetnek más kíváncsi szemek is. A telefonunkon bekapcsolva maradt helyzetmeghatározási funkció például automatikusan földrajzi címkével látja el az általunk feltöltött képet, amivel aztán bárki könnyedén megtalálhat minket.
Hungarian