A svéd Pszichológiai Védelmi Ügynökség új, a Nevetés, ami bánthat c. kampányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a mémek nagyon hatékonyan tudnak félrevezető és hamis információkat terjeszteni a világban.
„A humor, a paródia és a szatíra általában veszélytelen szórakoztatási formák, amiket azonban néha arra használnak, hogy félrevezető információkat terjesszenek és hogy nevetségessé tegyenek vagy kritizáljanak egyes embereket és véleményüket – például a mémek formájában” – olvasható a svéd ügynökség kampányának oldalán.
A Pszichológiai Védelmi Ügynökséget azzal a céllal hozták létre Svédországban, hogy megelőzze és harcoljon a rosszindulatú és hamis információterjedés ellen. Legfrissebb kampányukban a mémekkel kapcsolatos problémákra hívták fel a figyelmet.
A figyelmeztetés részeként három fő taktikát gyűjtöttek össze, amely segítségével a mémek félrevezető információkat tudnak gyorsan terjeszteni.
Az első a „whataboutism”-nek nevezett jelenség. Itt a mémeket arra használják, hogy egy adott témáról egy másikra irányítsák a figyelmet, általában valamilyen burkolt vagy titkolt cél miatt.
A második az ún. „szalmabáb” érvelés, amikor valaki hamisan állítja, hogy egy bizonyos embernek ilyen vagy olyan nézetei vannak (általában az eredeti érvek teljes eltorzításával). A valóság helyett aztán ezekre a hamis érvekre hivatkoznak a saját érvelésük részeként.
A harmadik az ad hominem jelensége (magyarul személy elleni érvelés vagy csak simán személyeskedés). Itt az érvelés helyett a másik személy támadása, lejáratása és nevetségessé tétele a cél.
A botok szerepére is figyelmeztet a mémek esetében a svéd ügynökség
A fenti taktikák mellett arra is felhívja a figyelmet az ügynökség, hogy a mémek gyakran nem organikusan válnak népszerűvé, hanem a számítógépes botok segítségével. A botok a kiválasztott üzeneteket a kommentekben, a közösségi médiában és a különböző fórumokon tudják megosztani, kedvelni és terjeszteni, és ezzel is torzítják az egyes témák körül kialakult beszélgetést.
A botok felismerésére az ügynökség egy gyakorlati útmutatót is közzétett. Ebben felhívták a figyelmet arra, hogy a botoknak gyakran egyáltalán nincs profilképe vagy lopott képeket használnak. Sok botot ezenfelül a túlzott aktivitás jellemez, azaz naponta rengeteg kommentet és lájkot hagynak a különböző oldalakon. A neveik alapján lehet a leggyakrabban felismerni őket, ezek sokszor random neveket és számsorozatokat tartalmaznak. A fiók létrehozásának dátuma is problémás lehet. A botok általában alig pár hete vagy hónapja létrehozott profilokkal rendelkeznek. Ezenfelül a nyelvtani hibák (az automatikus fordítók használata miatt) és a követők között szereplő rengeteg hasonló bot lehet még árulkodó tényező.
