A Cargo Sous Terrain egy több tízmilliárd dolláros koncepció, amely földalatti teherszállításra alkalmas alagutakat tervez, tele automatizált kiszállító kocsikkal, amelyek 30 kilométer/órás sebességgel szállítják az árukat a svájci városok és logisztikai központok között. Úgy tűnik a svájciaknak sosem elég a földtúrásból, ha nem radioaktív sugárvédelmi óvóhelyeket ásnak, akkor teherszállításra alkalmas alagutakkal próbálkoznak.
A CST lényege, hogy hosszú távú áruszállítást biztosítson anélkül, hogy a közúti és vasúti hálózatok bővítésére támaszkodna, amelyek már most is tele vannak áruval és utasokkal egyaránt, és nincs sok helyük a növekedésre.
A projekt többek között arra is megoldást nyújtana, hogy elkerüljük az autópályákon és közlekedési utakon kialakuló dugókat, ennek következtében csökkenjen a balesetek száma.
Mint oly sok hasonló koncepció, hat évvel ezelőtt ez is nagyon valószínűtlennek tűnt, hogy valaha is megvalósul. Tavaly decemberben azonban a svájci parlament elfogadta a föld alatti áruszállításhoz szükséges jogi keretet, ami azt jelenti, hogy a CST projekt augusztus 1-jén elindulhat.
A földalatti áruszállítás működése
A Cargo Sous Terrain az automatikus szállítórendszerhez hasonló elvet követ. Az alagutakban éjjel-nappal közlekednek az automatizált, vezető nélküli szállítójárművek, amelyek képesek automatikusan felvenni és lerakni a rakományokat a kijelölt rámpákról és felvonókról.
A kerekeken közlekedő, indukciós sínekkel ellátott elektromos meghajtású járművek háromvágányú alagutakban közlekednek, állandó, mintegy 30 kilométer/órás sebességgel. Az árukat raklapokon vagy átalakított konténerekben szállítják. A hűtéssel kompatibilis szállítójárműveknek köszönhetően friss és hűtött áruk szállítása is lehetséges. Az alagút tetejéhez egy gyors felső vágány csatlakozik a kisebb árucsomagok számára.
Ezzel a koncepcióval először lenne gazdaságosan megvalósítható a kisebb termékek folyamatos szállítása. A kisméretű áruk folyamatos áramlásának köszönhetően nem merül fel várakozási idő az átrakóállomásokon. Ezenkívül a helyigény is jelentősen csökkenthető, mivel az áruk ideiglenes tárolására nincs többé szükség.
A CST teljes költsége 35 milliárd dollár lenne
A költségek (amelyeket teljes egészében a magánszektornak kell fedeznie) a 2016-os 3,5 milliárd dolláros eredeti becsléshez képest emelkedtek. A teljes, 500 kilométeres hálózatra vonatkozó becslések szerint most 30-35 milliárd dollárba kerül. Bár az első szakaszra – egy 70 kilométeres, 10 csomóponttal rendelkező szakaszra, amely Zürichet és a nyugatra fekvő Härkingen-Niederbippben található logisztikai központot köti össze – körülbelül 3 milliárd dollár elegendőnek tűnik. A svájciakat a jelek szerint nem zavarja a projekt nagyságrendje, és továbbra is jó hosszú távú befektetésnek tartják.
A projekt nem támaszt pénzügyi terheket az állami szektor számára, mivel egy több mint 80 részvényesből álló vállalat tartja a kezében. A cég jelenleg saját városi logisztikát épít, eleinte Zürich és Bázel városában.
2045-re a Bodeni-tó és a Genfi-tó közötti 500 kilométeres teljes hálózat befejezését tervezik, Bázel, Luzern és Thun felé.
A CST jónéhány svájci logisztikai vállalattal és kiskereskedővel lépett partnerségre, akik ebben a megoldásban a meglévő közúti és vasúti infrastruktúra kiegészítését látják. Az egész projekt megújuló energiával fog működni. A tervezők arra számítanak, hogy a földalatti járművei által átvett szállítással akár 40 százalékkal is csökkenhet a nehéz teherautók száma az utakon.
A projekt reklámvideójából idézve: az előre jelzett populáció növekedéssel szemben három lehetőség közül választhatunk: várunk és meglátjuk mi lesz; tovább bővítjük a közlekedési hálózatot; vagy elkötelezzük magunkat az innováció mellett.
Megerősítették, a terv „műszakilag és gazdaságilag is reális”
Mivel hamarosan kézzelfogható tervezési intézkedések indulnak az első vonalra vonatkozóan, más svájci kantonok is felfigyeltek az ötletre. A Zürichtől keletre fekvő St. Gallen és Thurgau azt sugallja, hogy a földalatti CST-összeköttetés „műszakilag és gazdaságilag reális”, és megkezdték a lehetséges csomóponti helyszínek meghatározását. Mindez még messze van attól, hogy ténylegesen kiássanak egy gödröt, és autonóm teherkabinokat vezessenek rajta keresztül, de ma már sokkal közelebb van a valósághoz, mint 2016-ban.
Hungarian 