Terjed a COVID? Írhatnánk pánikszerűen. Helyette 4 személy pozitívan tesztelt, erre beindult az üzemi hatósági karantén Vuhan egyik külvárosában.
Megközelítőleg 1 millió lakos került hatósági karanténba a külvárosában. A szóban forgó városrész az utóbbi években nagy médiafigyelemre tett szert, ugyanis a rendelkezésre álló adatok alapján innen eredeztethető a koronavírus-járvány.
A vírus valódi származása ellenben még ma is kérdéses. Mindinkább az a narratíva látszik beigazolódni, hogy egy laboratóriumi szivárgás során szabadult el az influenza-szerű vírus, aminek hatására az államvezetők nyugaton és keleten egyaránt betojva zártak le mindent 2 évre.
A Jiangxia körzet, amely a 13 városi körzet egyike, lakói arra lettek utasítva, hogy 3 napig ne hagyják el otthonaikat. Mindez azután történt, hogy 4 személynél, akik mindannyian tünetmentesek voltak, kimutatták a COVID-19 fertőzést.
Kínában zéró tolerancia van érvényben a koronavírusra vonatkozóan s az esetek kialakulását tömeges teszteléssel, szigorú elkülönítéssel és lokális karanténokkal próbálják meg elkerülni. Ez a stratégia kifejezetten eredményesnek bizonyul, mivel kevesebb halálesetet kapcsolnak a COVID-hoz, mint más országok elhalálozási statisztikái.
A helyiek azonban egyre inkább ellenzik ezt a szisztémát, mivelhogy a korlátozások gátolják a normális munkavégzést és ellehetetlenítik a vállalkozásokat.
A nagy port kavaró új fertőzések közül kettőt tesztelés alkalmával állapítottak meg, amelyek napi szinten zajlanak a 12 millió lakosú Vuhanban. A további 2 esetet kontaktkövetés útján mutatták ki, röviddel a karantén bevezetése után.
Nincs Covid, de nincs élet sem
Az ország egyébként gyorsan kilábalt e förtelmes istencsapásból, aminek a gócpontja 2020 tavaszán épp Vuhan városa volt. Ennek ellenére az utóbbi időben a „zéró Covid” tolerancia miatt élhetetlenné vált az ország, nem mintha eddig annyira élhető lett volna európai szemmel nézve, köszönhetően a szociális pontrendszernek, arcfelismerő berendezések és kamerák ezreinek, amivel a lakosok minden egyes mozzanatát követik. Az utazás, a sportolás, a munkavégzés, de még a mindennapi teendők elvégzése is nehézkes Kína lakosságának. A helyiek állandó stresszben vannak tartva, ami rányomja a bélyegét az ország gazdaságára is.
Hogy mi áll a kommunista rezsim grandiózus otthonába-zárok-egy-milliárd-embert projektje mögött, azt természetesen nem tudni. A szitokszónak számító konteósok (nevezhetjük kollektív szkeptikumnak is) szerint Kína így készíti fel a lakosságát egy esetleges háborús helyzetre az Egyesült Államokkal. A Covid-évek után kiderülhetett már, hogy néha a konteósok közelebb járnak az igazsághoz, mint a sok mainstream médiába ültetett agyondedikált megmondóember.
