Emmanuel Macron, francia elnök egy bőségben gazdag korszak végét vizionálja Európában.
Mivel Európa nagy része az ukrajnai háborúnak köszönhetően hideg tél elé néz, az európai vezetők megkongatták a vészharangot. Véleményük szerint az embereknek nagy áldozatot kell majd hozniuk annak érdekében, hogy fenntartsák a Vlagyimir Putyinnal szemben ellenállást – aki Oroszország hatalmas energiaügyi befolyása miatt az EU széttöredezését jósolja.
Szerdán Josep Borrell, uniós szakpolitikai vezető egyaránt arra figyelmeztetett, hogy az EU lakosságának komoly gazdasági fájdalmakat és súlyos energiaválságot kell átélnie – ugyanakkor felszólította a polgárokat, hogy emelt fővel „viseljék a következményeket”.
Ugyanezen a napon Alexander De Croo, belga miniszterelnök ennél sokkal tovább ment – azt sugallva, hogy „a következő 5-10 tél nehéz lesz”.
„Számos ágazatban nagyon nehéz megbirkózni ezekkel a magas energiaárakkal. Folyamatosan figyelemmel kísérjük ezt, de őszintének kell lennünk: az elkövetkező hónapok nehezek lesznek, az elkövetkező tél is kemény lesz” – mondta.
A miniszterelnök megjegyzései arra utalnak, hogy az orosz földgázimport kiváltása évekig is eltarthat, ami a gazdasági válság elmélyülését hozhatja el Európában az energetikai hiperinfláció formájában.
Macron borúlátó
Emmanuel Macron, francia elnök szerdán még tovább ment. A nyári szünet utáni első kabinetülésén arra figyelmeztetett, hogy a franciáknak óriási áldozatokat kell hozniuk, mivel „a bőség korszakának vége”.
Macron az Élysée-ben, a miniszterek előtt beszélve úgy fogalmazott, hogy az ország „fordulóponthoz érkezett, mivel egy nehéz tél és az instabilitás új korszaka elé néz a klímaváltozás és Oroszország ukrajnai inváziója miatt” – írta a The Guardian.
„Amit jelenleg átélünk, az egyfajta komoly fordulópont vagy nagy felfordulás… a bőség korszakának végét éljük… a technológiai termékeink bőségének végét, amelyek mindig elérhetőnek tűntek… a föld és a nyersanyagok bőségének végét, beleértve a vizet is” – mondta, hozzátéve, hogy Franciaország és a franciák úgy érzik, hogy egy válságspirálban élnek, ahol „egyik válság rosszabb, mint a másik”.
„A bőség vége, a gondtalanság vége, a feltételezések vége – ez végső soron egy olyan fordulópont, amelyen jelenleg keresztülmegyünk, ami miatt a polgáraink szoronganak. Ezzel szembesülve kötelességeink vannak, amelyek közül az első, hogy őszintén és világosan beszéljünk anélkül, hogy világvégét hirdetnénk” – folytatta Macron, hozzátéve, hogy Franciaország, Európa és talán az egész világ túlságosan „nemtörődöm” volt a demokráciát és az emberi jogokat fenyegető veszélyekkel kapcsolatban – miközben „az illiberális rendszerek felemelkedésére és az autoriter rezsimek megerősödésére” figyelmeztetett.
Valakinek nem jött be Macron megnyilvánulása
Philippe Martinez, a nagyhatalmú CGT szakszervezet főtitkára helytelennek minősítette Macron megjegyzéseit – hozzátéve, hogy sok francia állampolgár soha nem ismerte a bőséget.
„Amikor a bőség végéről beszélünk, a munkanélküliek millióira, a bizonytalan helyzetben lévők millióira gondolok. Sok francia számára már most is nehéz idők járnak, az áldozatokat ők már meghozták” – mondta.
Az elnök figyelmeztetése akkor hangzott el, amikor kiderült, hogy a nagy francia vállalatok által kifizetett osztalék 2022 második negyedévében rekordot jelentő 44 milliárd eurót ért el. A Les Echos című gazdasági lap szerint az osztalékfizetés csaknem 33 százalékkal haladta meg az előző évit.
Miközben a francia vállalatok dúskálnak a pénzben, addig az átlagembernek még inkább össze kell húznia a nadrágszíjat. Az ún. „szabadságért fizetendő árat” a kisemberekkel fizettetik meg, aki már most is rendkívül nehéz helyzetben vannak.
Hungarian 