Hat hónappal ezelőtt tört ki az ukrajnai háború, mely ez idő alatt több tízezer halálos áldozatot követelt. A hadjáratok továbbra is javában zajlanak, s már a világot elpusztító nukleáris háború kirobbanása is szóba került. De mégis, ki lesz a csata győztese? Mert annyi biztos: sem Oroszország, sem pedig Ukrajna nem fog következmények nélküli diadalt aratni.
„Soha nem volt jó háború vagy rossz béke” – mondta Ben Franklin, az USA egyik alapító atyja az amerikai forradalom végén.
De tegyük hozzá, mindez a háborút vívóktól és azoktól a céloktól függ, amelyekért harcolnak.
Oroszország már a kezdetekben elbukott?
2022. február 24-én tört ki az ukrajnai háború, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai manővert indított Ukrajna ellen. Oroszország jelentős erőfölénnyel indult, ami későbbi eredményein meg is látszik. Ám azt hozzá kell tenni, hogy kifejezetten nagy árat fizetett az ukrajnai területek bekebelezéséért. Az orosz hadsereget februárban Ukrajna fővárosa, Kijev előtt állították meg. Akkor nem sikerült elfoglalniuk sem az orosz határhoz közeli Harkiv városát, sem pedig az odesszai kikötőt. Oroszország fekete-tengeri flottájának zászlóshajója is elsüllyedt, valamint ezer harckocsi és páncélozott jármű semmisült meg.
A nyugati források szerint ugyanakkor annak ellenére, hogy a háborúnak mindezidáig már 75-80 ezer orosz áldozata van, Putyin kétségbeesetten táborozza a rabokat zsoldosoknak, hogy pótolja az Ukrajnában elesett csapatokat. Nemrégiben egyébként az is kiderült, hogy 137 ezer katonával akarja bővíteni hadseregét. Megingott ugyanis az orosz hadsereg hírneve, miszerint bármely szárazföldi háborúban legyőzhetetlen lenne. Politikai szempontból Oroszország elszigetelődött Európától, súlyos szankciókkal sújtották, és végig kellett néznie, ahogyan a NATO összefog ellene, és újabb felek csatlakoznak a szervezethez.
De akkor ki lehet a háború győztese?
Szinte kivétel nélkül mindenki nagyra tartja az ukrajnai hadsereget hősies magatartásáért, valamint a szabadság és a függetlenség nevében vívott küzdelméért. Mindez ugyanakkor nem sokat ér, hiszen az ország elvesztette területének 20 százalékát, melyeket a tél beállta előtt biztosan nem fog tudni visszaszerezni.
De ha Oroszországot csúnyán kivéreztették, Ukrajna pedig helyrehozhatatlan károkat szenvedett el, akkor mégis: ki lehet a háború győztese? Ki profitál a háború lefolyásából, amely még több ezer orosz és ukrán áldozatot követel? Oroszország? Ukrajna? Kína? Netalán az Egyesült Államok? Vajon a hidegháború, amelybe az USA úgy tűnik, örömteljesen belevetette magát, megfelel nemzeti érdekeinek, miután három évtizeddel ezelőtt annyira örült a hidegháború békés befejezésének? S mégis, milyen haszna van az USA-nak Finnország megvédéséből és egy olyan harcból, amelyet a korábbi hidegháborús érintettek szó szerint megvetettek volna? Megérte az USA-nak ismét feléleszteni az orosz-kínai szövetséget?
Mert igenis megtörtént, és Kína már erőteljesen az Egyesült Államokat hibáztatja az ukrajnai háború kitörése miatt, mivel „sarokba szorították” Putyint a NATO folyamatos bővítésével. Ráadásul Kína és Oroszország megkezdett az amerikai dollár ellen is szövetkezni, amelyet sem az USA-ban, sem pedig Nyugat-Európában nem vettek észre (vagy egyszerűen nem is érdekelte őket). Mindeközben ráadásul Észak-Korea és Oroszország bizarr kapcsolata is erősödni látszik, a két ország ugyanis gőzerővel dolgozik azon, hogy támogassák egymás geopolitikai ambícióit.
Míg Richard Nixon elnök egykoron Kínát és Oroszországot mindenáron el akarta választani egymástól, addig az amerikai vezetők ezen generációja úgy tűnik, összehozná a duót. S ameddig az első hidegháborúban az USA-nak az volt a legfontosabb célja, hogy elkerülje a forró háború kirobbanását, Amerika most Oroszországot és Kínát is elpusztító ballisztikus rakétákat tesztel. De valljuk be, miközben Ukrajnában pattanásig feszül a helyzet, az USA-nak inkább abba kellene több energiát és időt fektetnie, hogy megpróbáljon véget vetni a háborúnak, mert ez békét biztosan nem fog hozni az amerikaiaknak.
Készült Pach Buchanan cikke alapján.
