A német fegyveres erők vezetője szerdán a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy Berlin katonai jelenlétének bővítését tervezi az ázsiai-csendes-óceáni térségben, mivel szemmel akarja tartani az ott lévő kínai erőket.
Eberhard Zorn tábornok elmondta, hogy a Bundeswehr néven ismert német hadsereg több hadihajó küldésével és több hadgyakorlaton való részvétellel tervezi bővíteni jelenlétét a térségben. „Így akarjuk megszilárdítani jelenlétünket a térségben” – jelentette ki.
Konkrétan Zorn elmondta, hogy Németország jövőre csapatokat küld, hogy részt vegyenek ausztráliai hadgyakorlatokban, és azt tervezi, hogy 2024-ben egy hajóflottát küld a régióba. Tavaly Németország egy hadihajóval áthajózott a Dél-kínai-tengeren, ami közel 20 év nem fordult elő.
Németország tervei a legújabb példa arra, hogy az Egyesült Államok európai szövetségesei csatlakoznak a Kína elleni provokációkhoz az ázsiai-csendes-óceáni térségben. Franciaország és az Egyesült Királyság az elmúlt években szintén hadihajókat telepített a környékre, és a NATO is terjeszkedni kíván a térségben.
Arra a kérdésre, hogy Németország tervez-e hadihajót küldeni a Tajvani-szoroson keresztül, Zorn így válaszolt:
„Nem akarunk senkit sem provokálni a jelenlétünkkel, hanem inkább a szövetségeseinkkel való szolidaritás erős jelét akarjuk küldeni”.
Elmondta, hogy Németország megfigyeli a kínai erők „óriási mértékű megerősödését”.
Nancy Pelosi látogatása csak olaj volt a tűzre
Kína a közelmúltban indította el eddigi legnagyobb hadgyakorlatát Tajvan körül, amely válasz volt arra, hogy Nancy Pelosi, amerikai képviselőházi elnök a szigetre látogatott.
Peking csütörtökön a következőképpen reagált Berlin legújabb bejelentésére:
„Ez valószínűleg rossz emlékeket fog kiváltani a világ számos országában” – vélekedett csütörtökön Vang Wenbin kínai külügyminisztériumi szóvivő.
A kínai katonai nyomásgyakorlás folytatódik, mivel az Egyesült Államok nem mutatja jelét annak, hogy meghátrálna a Tajpejjel való kapcsolatok növelésére irányuló politikájában, amit Peking úgy értékel, hogy Washington eltávolodik az „egy Kína” politikájától.
Ez a cikk is érdekelhet: Mely országok költenek a legtöbbet katonai kiadásokra?
Hungarian 