A Földre hullott ősi csillagról származó apró, csiszolt gyémántok úgy hangozhatnak, mintha egy intergalaktikus játékfilmből származnának, de ausztrál és brit kutatók egy meteorit vizsgálata során bebizonyították a ritka drágakövek létezését.
Az ausztrál és brit tudósok megállapították a lonsdaleit létezését, amely egy ritka, hatszögletű természetes körülmények között is előforduló szénmódosulat. Ez a világon az egyik legkeményebb ismert anyag, elméleti keménysége lényegesen magasabb a gyémánténál is. A kutatók megjegyzik, hogy a felfedezett anyag eltér a földi gyémántoktól.
A lonsdaleit – amelyet az úttörő brit kristálykutatóról, Dame Kathleen Lonsdale-ről neveztek el – létezése korábban vita tárgyát képezte, mivel nem nem lehetett bizonyítani.
A kutatócsoport vezető tudósa, Prof. Andy Tomkins, a Monash Egyetem Föld, Atmoszféra és Környezet Tanszékének munkatársa elmondta, hogy a ritka gyémánt rejtélyei késztették arra, hogy laboratóriumában tovább kutassa az ureilit meteoritokat.
Tomkins azt mondta:
„Pontosan ez az a fajta kíváncsiságtól vezérelt megfigyelés, amely a tudósokat hónapokig a nyúlüregek mélyére küldi”.
A természetes úton keletkezett ureilit meteoritok nagyobb mennyiségben tartalmaznak gyémántot, mint bármely ismert kőzet a Földön.
Ezek a gyémántok akkor keletkeznek, amikor az aszteroidák még forró állapotban ütköznek egy bolygóval, ami a folyadékban és gázban gazdag környezetben a mérsékelt nyomás és a gyors hőmérsékletcsökkenés miatt ideális körülményeket teremt a lonsdaleit létrejöttéhez.
„Ezek az eredmények segítenek megoldani egy régóta fennálló rejtélyt az ureilitek szénfázisainak kialakulásával kapcsolatban, amely sok találgatás tárgya volt” – jelentette ki Tomkins.
„Ezek a gyémántok egészen különlegesek” – mondta Alan Salek, fizikus és az RMIT PhD kutatója.
„A normál gyémántok, amelyeket itt a Földön találunk, például egy eljegyzési gyűrűn, egy speciális atomszerkezettel rendelkeznek, amely kocka alakú. Ezek a különleges gyémántok hatszögletűek. Ez elég izgalmas, mert ez egy új anyagforma.”
Úgy vélik, hogy az egyedi forma miatt a lonsdaleit erősebb, mint bármely más gyémánt.
Colin MacRae, a CSIRO tudósa egy sajtóközleményben kijelentette, hogy a felfedezés óriási lehetőségeket rejt magában az olyan iparágak számára, mint a bányászat.
Macrae megjegyezte, hogy megtalálhatják a módját az ásvány reprodukálásának.
„A lonsdaleitet apró, ultrakemény gépalkatrészek gyártására lehetne használni, ha ki tudunk fejleszteni egy olyan ipari folyamatot, amely elősegíti az előre megformált grafitalkatrészek lonsdaleitre való cseréjét” – mondta.
Az ipari gyémántok előállításának jelenlegi módja a High Pressure High Temperature (HPHT) (azaz magas nyomás, magas hőmérséklet), mely során 1500 °C-os és 5 GPa-s környezetet hoznak létre, hasonlót a természetes gyémántok keletkezési környezetéhez.
