Kanadai és amerikai kutatócsoportok jelentései szerint a kínai hatóságok összegyűjtik a tibetiek genetikai adatait és adatbázist hoznak létre belőle.
Kína sosem a baráti törvényeiről és emberséges döntéseiről volt híres. Emlékezzünk csak vissza, mit rendelt el márciusban a COVID járvány tombolása alatt a kínai uralkodó. Arra kényszerítette a kínai üzemeket, hogy gyáraikat egyféle “buborékká” alakítsák át. Ez annyit takart, hogy ha egy dolgozó a munkahelyén megbetegedett, akkor a megoldás az otthoni pihenés helyett a gyárban való dolgozás volt a karantén ideje alatt is. Akinek pedig éjszakára nem jutott matrac, annak nem volt más választása, mint a földet használni a pihenésre. Később, június végén a kínai kormány megtiltotta az influenszereknek, hogy megfelelő képesítés nélkül promózzanak termékeket. Mjad betiltotta a 16 éven aluliaknak, hogy este 10 óra után élőben közvetített tartalmakat nézzenek. Az aktuális év elején pedig arról olvashattunk, hogy a kínaiak – ha még nem másztak volna bele eléggé az ember magánéletébe – gondolatolvasó robotok gyártásán dolgoznak. Szó mi szó, szeret a kínai kormány olyan döntéseket hozni, amelyek már személyi jogok megsértésére hajlamosak. Azonban az emberek DNS-einek gyűjtésével meglehetősen túllőttek a célon.
A rendőrség arra használhatja a DNS-eket, amire csak akarja
A genetikai információk gyűjtése fontos a bűnügyi nyomozás és a tudományos kutatás szempontjából. Ezent túlmenően viszont komoly etikai és adatvédelmi aggályokat vet fel.
A Torontói Egyetemen működő Citizen Lab jelentése szerint a kínai rendőrség 2016 óta a tibeti lakosok több mint 30%-ától vett DNS-mintát. A Human Rights Watch állítja, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy a kínaiak a tibetiek, köztük óvodás gyermekek DNS-mintáit gyűjtötték, és a lakosoknak nem volt lehetőségük arra, hogy visszautasítsák a genetikai információ átadását. Ráadásul ahelyett, hogy a rendőrség egyénekre összpontosítana, egész közösségeket vesz célba.
„A Közbiztonsági Minisztérium hatáskörének külső ellenőrzése nélkül a rendőrség Tibetben szabadon használhatja a tömeges DNS-adatbázist bármilyen célra, amit csak jónak lát” – áll a Citizen Lab jelentésében.
Az emberi jogokat támogató szervezet szerint „nincs nyilvánosan elérhető bizonyíték arra, hogy az emberek visszautasíthatnák a részvételt, vagy hogy a rendőrségnek hiteles bizonyítéka lenne olyan bűncselekményre, amely indokolná az ilyen gyűjtést”. Hozzátették, hogy az ilyen célú tömeges gyűjtés súlyos emberi jogi jogsértés, mivel „nem igazolható, hogy szükséges vagy célszerű”.
A tibeti elnyomás
Tibet több mint 70 évvel ezelőtti elcsatolása óta kínai ellenőrzés alatt áll, amit a tibetiek inváziónak neveznek, Peking pedig a teokratikus uralom alóli békés felszabadulásnak állít. A határ menti régiók között van, ahol már régóta folyik az etnikai kisebbségek vallási és kulturális szokásai elleni kemény fellépés. Ilyen területek Hszincsiang és Mongólia is.
A kínai hatóságok által végzett DNS-gyűjtés nem egyedülálló Tibetben. A rendőrség a Hszincsiang tartományban élő ujgur lakosságtól is gyűjt DNS-mintákat. Jelentések szerint a bűnüldözéssel kapcsolatban álló kutatók az ujguroktól gyűjtött DNS-minták felhasználásával arctérképezési technológiát fejlesztettek ki.
Az év elején a kínai kormány a genetikai adatokat nemzeti stratégiai erőforrásként kategorizálta. Az Axios jelentése szerint a kormány azon dolgozik, hogy megerősítse a genetikai információs adatbázisok feletti kormányzati ellenőrzést, beleértve az akadémiai és kutatási intézményekben lévő adatbázisokat is.
Az, hogy Kína DNS-mintákat gyűjt a tibeti lakosoktól, nem is olyan meglepő. Tekintve azt, hogy régóta diktatúrával próbálja ellenőrizni Tibetet, beleértve a helyi kulturális és vallási gyakorlatok korlátozását. Egyes kutatók szerint a Hszincsiangban alkalmazott drákói intézkedéseket, mint például a szakképző táborok, Tibetben is alkalmazzák.
