Még délelőtt arról számolt be több nemzetközi és hazai hírportál, hogy az Észak-Áramlat gázvezetékekben lecsökkent a nyomás. Mostanra kiderült, hogy a Balti-tengeren szivárog a gáz. A dán és svéd hatóságok óriási szivárgásról számoltak be és felröppent a gyanúja, hogy szabotázs történhetett.
Eközben az AFP News arról számolt be, hogy az USA „kész támogatást nyújtani Európának az Északi Áramlat gázvezetékrendszer szivárgása után.”
Arról nincs információja a portálnak, hogy milyen típusú támogatásról van szó, de sokan úgy vélik, hogy az USA az EU-ba irányuló LNG-szállítmányok növelésére gondolt kijelentésével.
Az SVT svéd műsorszolgáltató azt mondta, hogy a svéd nemzeti szeizmikus hálózat a mai nap folyamán két víz alatti robbanást észlelt az Északi Áramlat vezetékrendszer közelében.
„Az egyik robbanás 2,3-as erősségű volt, és nem kevesebb mint 30 dél-svédországi mérőállomáson regisztrálták” – közölte az SVT.
Bjorn Lund szeizmológus professzor, a svéd nemzeti szeizmikus hálózat igazgatója szerint ez a két szeizmikus esemény egyértelműen robbanás volt.
Javier Blas, a Bloomberg munkatársa szerint a „gázszivárgás hatalmas”.
A kérdés tehát most az, hogy mi okozhatta a robbanásokat. Többen persze azonnal felidézték Biden amerikai elnök hetekkel ezelőtti mondatát:
„Ha Oroszország megszállja Ukrajnát, akkor nem lesz többé Északi Áramlat 2. Véget fogunk vetni neki”.
Az Aftonbaldet című svéd napilap idézte a svéd védelmi erők műveleti főnökét, Michael Claessont, aki szerint nem kizárt, hogy összefüggés van a gázszivárgások és Oroszország múlt heti mozgósítása között. Claesson később már azt nyilatkozta, hogy az incidens „katonai ügy”.
The size of the Nord Stream pipeline gas leak is huge.
According to the Danish armed forces, it measures about 1 kilometer in diameter. The smaller circle in the center is approximately 200 meters wide https://t.co/7FJQNN5hNg
— Javier Blas (@JavierBlas) September 27, 2022
A dán védelmi erők közzétették az első képeket az Északi Áramlat gázvezetékről a Bornholm szigetétől délkeletre lévő kizárólagos gazdasági övezet közelében keletkezett gázszivárgásokról. Az első képeken nagy felületen gázbuborékok láthatók a Balti-tengeren. A dán hatóságok szerint a szivárgás kb 1 kilométer átmérőjű.
Néhány uniós tisztviselő arra gyanakszik, hogy szabotázs történhetett.
A svéd kormány válságkezelő ülést tartott más hatóságokkal az Északi Áramlat gázvezetékrendszerben keletkezett kár miatt és még a nap folyamán tárgyal Dániával.
Dánia bejelentette, hogy szigorítja a biztonsági intézkedéseket az összes energetikai eszköz körül, míg ki nem derül, mi történhetett.
A Nord Stream AG, gázvezetékrendszer üzemeltetője kedden közleményt tett közzé, amelyben az áll: „az a pusztítás, amely egy nap alatt történt az Északi Áramlat gázvezetékrendszer három vezetékén, példátlan … és most lehetetlen megbecsülni a gázszállítási infrastruktúra működésének helyreállításához szükséges időt”.
Hétfőn az Északi-áramlat 1 és az Északi-Áramlat 2 vezetékénél gyors nyomáscsökkenésről érkezett jelentés, a svéd és dán hatóságok pedig gázszivárgást jelentettek a Balti-tengeren, a Bornholm szigettől délkeletre fekvő kizárólagos gazdasági övezet közelében.
Németország és a környező országok már vizsgálják az incidenst.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint nehéz elképzelni, hogy a gázszivárgást „véletlen egybeesés” okozta. Frederiksen sem zárta ki a szabotázst, bár azt mondta, hogy túl korai lenne bármilyen következtetést levonni. A Tagesspiegel című német napilap arról számolt be, hogy „az Északi Áramlat vezetékeit célzott támadás érhette, és ennek következtében szivároghat”.
Egy, az újság által idézett kormányközeli forrás szerint „minden a véletlen egybeesés ellen szól”.
A Die Welt, egy másik német lap szintén úgy fogalmazott, hogy kicsi az esélye a „véletlennek”. Az újságírók megkérdezték Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét, aki úgy válaszolt: „Nem lehet kizárni semmilyen lehetőséget.”
Az energiahatóság szerint „rengeteg gáz szivárog, tehát nem egy kis repedésről van szó, hanem egy igazán nagy lyukról. Az Északi Áramlat szivárgása lehet szándékos cselekedet, de lehet valami más is, csak rendkívül ritka, hogy ilyesmi megtörténjen”.
