Érdekes módon az utóbbi időben az arany értéke nem esett vissza annyira, mint ahogyan azt egyesek várták volna. Kérdés tehát, hogy vajon a nemesfém ennyire strapabíró, vagy a kulisszák mögött mozgatja néhány szereplő a szálakat?
A központi bankok globálisan 399 tonna aranyrudat vásároltak a harmadik negyedévben, ami majdnem kétszerese a korábbi rekordnak. Érdekes azonban, hogy míg a legtöbb központi bank tájékoztatja a Nemzetközi Valutaalapot, ha aranyat vásárol, addig a többi „aranybálna” a háttérben intézi bizniszét. A Bloomberg jelentése szerint Kína, Oroszország és az arab államok állnak a nagybevásárlások mögött, hiszen ezen országoknak minden okuk meglenne arra, hogy titokban tartsák aranykészleteik bőségét.
Kína, Oroszország vagy valaki más lehet a hunyó?
Kína például még magához képest is ritkábban hozza nyilvánosságra, hogy a központi bankja mennyi aranyat vásárol. Éppen ezért volt mindenki számára döbbenetes, amikor 2015-ben a Kínai Népbank 600 tonna aranytartalék-növekedésről számolt be. Az ország idén 902 tonna aranyat importált mindezidáig (vagy legalábbis ennyiről tudunk biztosan), ami már most meghaladja a tavalyi mennyiséget. Kevés esetben volt ugyanis az állam számára ennyire fontos az, hogy egy értékálló alternatívát találjon az amerikai dollárral szemben, tekintettel az USA és Kína közötti feszültség kibontakozásra.
Oroszország a világ második legnagyobb aranybányász országa, mely jellemzően évi több mint 300 tonna aranyat termel. Az ukrajnai inváziót megelőzően Londonba, New York-ba és Ázsiába is exportált nemesfémet, ám február óta az orosz aranyat már nem szívesen fogadják nyugaton. Mindez pedig felveti az orosz központi bank közbelépésének a lehetőségét, hogy megvásárolja a hátramaradott készleteket. Itt ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a jelentések szerint az ország devizatartaléka jelentősen csökkent idén. S bár az állam több éven át halmozta fel az aranyrudakat, a jegybank nyilatkozata szerint a vásárlások már nem praktikusak, mivel azok súlyosbítanák az infláció növekedését.
Nem sok olyan ország van, melynek kapóra jött volna az idei energiaválság. Az olajexportőrök, köztük Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait azonban kifejezetten jól járt. Nem temethetjük el ugyanis annak a lehetőségét, hogy ezen államok portfóliójuk diverzifikálása érdekében aranyat vásároltak. Végtére is Szaúd-Arábia már egyébként is a legnagyobb aranykészlettel rendelkezik az arab világban. Az ország valutájára nehezedő nyomás miatt ugyanakkor nem lepődnénk meg, ha az állam visszariadt volna attól, hogy aranyra költsön.
Hogy Kína, Oroszország, Szaúd-Arábia vagy Indiai a hunyó, arról egyelőre még csak feltevéseink vannak. Mindenesetre meglehet, hogy ezen államok még időben realizálták, hogy hová vezet a Fed agresszív kamatemelése. Az arany egy viszonylag biztonságos inflációs fedezeti eszköz, de talán a titokzatos bálnák tudnak valamit, vagy félnek valamitől, amit a nyugati nemzetek inkább nem akarnak figyelembe venni?
Ez a cikk is érdekelhet: Az arany miért nem képes ebben a zűrös világban emelkedni?
