A laboratóriumokban kifejleszetett új élelmiszeripari megoldásoknak hála a művelés alatt álló földek 80%-át vissza lehetne “adni” a természetnek.
Növekvő populáció növekvő igényekkel
A világ populációjának növekedésével egyre kevésbé fenntarthatóak a napjainkban alkalmazott mezőgazdasági módszerek. Az egyre több ember nem csak egyre több éhes szájat jelent, ám emellett egyre nagyobb igényekkel is rendelkezik. Kínában például egyre jobban nő a tejtermékek iránti kereslet, noha a népesség csupán 10% képes megemészteni a tejcukrot. Ennek ellenére Kína rohamtempóban növeli a saját tej termelési kapacitását.
A mennyiség a lényeg
Míg Kínában a tej fogyasztása inkább presztízs kérdésként fogható fel, addig a világ más részein pusztán a növekvő lakosság élelmezése a cél. A hatékonyabb termelés érdekében ezért a gazdaságok ipari módszereket alkalmaznak az állattartásban és a mezőgazdaságban egyaránt.
Állattartás
Az ipari állattartásból származó termékek tele vannak gyógyszer maradványokkal, hiszen a lehető legkisebb területre összezsúfolt állatok sokkal jobban ki vannak téve a betegségeknek. Ám a kegyetlen körülmények között és antibiotikumon felnőtt állatok még mindig gazdaságosabban tarthatóak, mint a szabadon legelésző/bogarászó haszonállatok.
Mezőgazdaság
Hasonlóan elkeserítő a helyzet a mezőgazdaságban, ahol a vegyszerekkel csírátlanított földeken addig termelnek, amíg a talaj felső rétegei teljesen ki nem merülnek. Ekkor műtrágyával próbálják meg feljavítani a talaj minőségét.
A művelés alá vont területeken gyakorlatilag lenullázzák a biodiverzitást. Egyrészt a vegyszerek miatt csak a haszonnövények maradnak életben, másrészt a gyomirtók és a permetszerek drasztikusan megtizedelik az adott területen élő rovar és madárfajokat. Így hatalmas monokultúrákat hoznak létre, amelyeket viszont hosszabb távon csak mesterségesen lehet fenntartani.
Túl sok az éhes száj
Bármennyire is elkeserítő, ám nem térhetünk vissza a 100%-ban szabad állattartáshoz és a háztáji kiskertes illetve biodiverz mezőgazdasági módszerekhez. Egész egyszerűen túl sokan vagyunk a világon ahhoz, hogy mindenkit jól lehessen lakatni a hegyi mezőkön szaladgáló tehénkékkel és a bio kiskertekben megtermelt növényekkel. Ez a idilli helyzet maximum a reklámokban elérhető, ahol az ipari állattartással előállított termékekről szeretné elhitetni a gyártó, hogy a tányérunkra került husi milyen boldogan szaladgálta végig az életét.
A laboratóriumokban “terem” a megoldás
Az élelmiszeripari technológiák fejlődésével azonban ez a probléma megoldódni látszik. A laboratóriumokban a világon több helyen is már évek óta zajlanak kísérletek mesterségesen előállított hús illetve növényi szövetek előállítására.
Ennek köszönhetően ma már nem csak állatoknak szánt tápokban, de hamarosan emberi fogyasztásra is alkalmas ételekben is találkozhatunk majd mesterségesen előállított hússal. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (Food and Drug Administration, FDA) nemrég emberi fogyasztásra is alkalmasnak találta a laborokban előállított húst.
A tudósok a vegetáriánusokra is gondoltak. A kutatások eredményeképpen ma már képesek szénhidrátok és proteinek mesterséges előállítására is.
A nagy volumenű “termelésre” ugyan még várni kell, mindenesetre a laborokban előállított élelmiszerek már most sok szempontból gazdaságosabbak, mint az ipari jellegű módszerek. Ezek a létesítmények tized annyi helyet se igényelnek, így a mezőgazdasági termelés alól felszabaduló területeket a későbbiekben akár vissza is lehet “adni” a természetnek. Így azokat az emberek élelmezése helyett a biodiverzitás helyreállításához használhatnák.
Ezen felül a mesterségesen előállított ételek sokkal biztonságosabbak fogyasztás szempontjából, hiszen steril körülmények között készülnek és ezért gyógyszermaradékok sincsenek bennük.
És persze nem lehet figyelmen kívül hagyni azt se, hogy így végre kegyetlenkedés nélkül kerülhetne hús a tányérunkra, és az a pár megmaradt tehén végre talán tényleg boldogan rohangászhatna a hegyi legelőkön. Persze csak két Milka csoki reklám forgatása között.
