A történelem öt legnagyobb pénzügyi buboréka

Melyik lehetett a történelem öt legnagyobb gazdasági, pénzügyi buborékja? Sokat emlegetik például a tulipánhagyma-mániát vagy a dotcom-őrületet. Mik voltak azok okai és a következményei? Van-e közöttük kriptodevizás?

A gazdasági buborék a gyors gazdasági növekedés időszaka, amelyet a spekulatív lelkesedés és a túlzottan magas eszközárak hajtanak – írja a Cointelegraph cikke. Másutt azonban a gazdasági buborék, a pénzügyi buborék és a spekulatív buborék kifejezéseket szinonimaként használják.

A fák nem nőnek az égig

A buborékot az jellemzi, hogy megnő a kereslet egy eszköz, például árucikkek, részvények vagy ingatlanok iránt, ami felhajtja azok árát. (Ezek egy része azonban pénzügyi eszköz, és a vásárlások spekulatív célúak.) Számos tényező, köztük a hitelekhez való könnyű hozzáférés, az alacsony kamatlábak és a befektetői optimizmus – a pszichológia, a csordaszellem – gyakran együttesen hozzák létre a pénzügyi buborékokat.

Az eszköz ára emelkedik, mivel egyre több magánszemély fektet be, ami még több tőkét vonz. Az áremelkedés végül fenntarthatatlanná válik (elfogynak a vevők), esés indul, ami pánikeladásokat és az árfolyamok hirtelen összeomlását okozza. Ez veszteségeket hoz a befektetők tömegei számára, és nagymértékű negatív hatással lehet az egész gazdaságra is.

1. Tulipánhagyma-mánia (1634-1637)

A tulipánmánia vagy tulipánhagyma-őrület elnevezésű pénzügyi buborék az 1600-as évek elején Hollandiát érintette. Abban az időben a tulipán vadonatúj, egzotikus virág volt, amelyet szépségéért nagyon csodáltak Európában. A kereslet növekedésével párhuzamosan a tulipánhagymaárak is megemelkedtek, és korábban soha nem látott magasságokba emelkedtek, mielőtt hirtelen lezuhantak volna.

Számos befektető, köztük jómódú kereskedők és arisztokraták is elvesztették vagyonukat, amikor a tulipánbuborék kipukkadt, és értéktelen, fonnyadozó hagymák maradtak a kezükben. Az egyik legkorábbi gazdasági buboréknak tekintett tulipánmániát ma is a spekuláció kockázataira való figyelmeztetésként emlegetik.

2. A déltengeri buborék (1720)

A déltengeri buborék néven ismert mánia az 1700-as évek elején alakult ki Angliában, és a Dél-tengeri Társaságon alapult, amely monopóliumot kapott a Dél-Amerikával folytatott kereskedelemre. Részvényeinek értéke gyorsan emelkedett, ami spekulációs vásárlási lázat okozott.

Amikor a buborék 1720-ban kipukkadt, a társaság részvényeinek értéke meredeken zuhant. Sok befektető elvesztette az összes pénzét, ami széleskörű szegénységhez és munkanélküliséghez vezetett. A buborék nagy hatással volt az angol gazdaságra, és a modern történelem másik korai pénzügyi válságaként tartják számon. A spekulatív befektetésekkel szembeni általános bizalmatlansághoz vezetett, ami több évtizedig tartott.

3. Vasútépítési mánia (1845-1847)

Az 1840-es évek vasútmániájaként emlegetett őrület az az időszak volt, amikor Nagy-Britanniában ez az ágazat jelentős növekedésen ment keresztül. A buborék fő mozgatórugója a vasútirészvény-spekuláció volt, a gyors értéknövekedés itt is spekulációs őrületet váltott ki. Amikor a buborék 1847-ben kipukkadt, a vasúti részvények zuhanása a részvevők számára nagy veszteségeket okozott.

A vasútmánia sok befektető, köztük jómódú emberek és bankok számára is súlyos pénzügyi veszteségeket eredményezett, akik rengeteg pénzt veszítettek. Mivel a részvények iránt csökkent a kereslet, a fogyasztók kevesebbet költöttek, ami károsan hatott az egész gazdaságra. Itt is visszatér ugyanaz a motívum, hogy a következő években a spekulatív befektetések visszaestek, általában a tőzsdei befektetések iránti bizalom is mérséklődött.

4. A húszas évek mániája és az 1929-es tőzsdekrach

A nagy gazdasági világválságot az 1929-es tőzsdekrach vezette be, amely fordulópontot jelentett a világgazdaság fejlődésében – írja a Cointelegraph. Ennek előzménye azonban egy “több mint egy évtizeden át tartó spekulatív tőzsdei buborék” volt a húszas években, amit számos ok – többek között a könnyű hitelfelvétel és a jövővel kapcsolatos optimizmus – fújt fel.

**Az S&P 500 index a húszas-harmincas években. (Tradingview.com)**

A buborék 1929. október 29-én kipukkadt, a tőzsdét mélyrepülésbe taszítva, és jelentős pénzügyi veszteségeket okozva minden érintett számára. A Dow Jones ipari átlag (DJIA) ezen a napon értékének közel 25 százalékát veszítette el, amit általában „fekete keddként” emlegetnek. A visszaesés utáni depresszió elhúzódó, világméretű gazdasági visszaesést okozott, amelyet nagy gazdasági világválságként is ismerünk.

A Dow Jones Ipari Átlag (DJIA) a teljes értékének közel 89 százalékát veszítette el az 1929 szeptemberi csúcsától az 1932. júliusi mélypontjáig. A magas munkanélküliség, a széles körű szegénység, a bankcsődök és a terményárak csökkenése csak néhány volt a katasztrófa messzemenő hatásai közül.

5. A dotcom-buborék (1995-2000)

A dotcom-buborék az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején az internet robbanásszerű terjedése idején alakult ki. Az ebben az időszakban létrejött internetes vállalkozások – például eBay, Google, Amazon, Yahoo, TheGlobe.com – árfolyamában hatalmas pénzügyi buborék alakult ki. A buborék elsődleges hajtóereje az internetes vállalatok részvényeivel folyó spekuláció volt, ami gyors árfolyamnövekedést eredményezett.

**A dotcom-lufi és kipukkadása. (Tradingview.com)**

Amikor a dotcom-buborék 2000-ben kipukkadt, hatalmas pénzügyi veszteségeket és a dotcom-részvények értékének csökkenését eredményezte. A buborék óriási hatással volt a világgazdaságra, és nagy szerepet játszott a 2000-es évek eleji recesszióban.

Sok más mánia volt még

A Wikipedia angol nyelvű verziója még számos más mániát sorol fel, a képregényfüzet-mániától az uránmánián keresztül a kínai részvénymániáig (2003-2007). “Kriptodeviza-buborékból” szerintük kettő is volt, van, egy 2016–2017-ig és egy 2021–től napjainkig (vagy csak nem frissítették a medvepiac nyomán).