Válaszul arra az uniós javaslatra, hogy a magánüzeneteket illegális anyagok után kutatva a kormányok átvizsgálnák, az országok tisztviselői azt mondták, hogy „elengedhetetlen, hogy hozzáférjünk az adatokhoz”.
A WIRED által megszerzett bizalmas dokumentum szerint az EU tagállamai erősen támogatják a magánüzenetekhez való hozzáférést, mely először Spanyolország ötlete volt.
A dokumentum az Európai Tanács felmérése a tagországok titkosítási szabályozással kapcsolatos nézeteiről, a tisztviselők kulisszák mögötti véleményét tartalmazza arról, hogy miként kellene kidolgozni egy rendkívül ellentmondásos törvényt a gyermekek szexuális zaklatását tartalmazó anyagok (CSAM) európai terjedésének megállítására. A javasolt törvény arra kötelezné a technológiai vállalatokat, hogy a jogellenes anyagok felkutatása érdekében vizsgálják át platformjaikat, beleértve a felhasználók magánüzeneteit is. Ylva Johansson, az EU belügyekért felelős biztosának javaslata azonban kiváltotta a kriptográfusok, technológusok és a magánélet védelmezőinek haragját a végponttól végpontig terjedő titkosításra gyakorolt lehetséges hatása miatt.
Az uniós tagállamok évek óta vitatkoznak arról, hogy a végponttól végpontig titkosított kommunikációs platformokat – például a WhatsAppot, Messengert és a Signalt – át kellene vizsgálni. A WIRED kérésére a dokumentumot átnéző szakértők szerint félelmetes az, hogy a kormányok a titkosítás eltörléséről és az online adatvédelem jövőjének átalakításáról tanácskoznak.
A dokumentumban szereplő 20 uniós ország közül a többség a titkosított üzenetek valamilyen formában történő átvilágítását támogatja.
„Számomra megdöbbentő, hogy Spanyolország egyenesen azt állítja, hogy jogszabályokkal kellene megtiltani az EU-ban működő szolgáltatóknak, hogy végponttól végpontig terjedő titkosítást alkalmazzanak” – mondta Riana Pfefferkorn, a kaliforniai Stanford Egyetem Internet Observatory kutatója, aki átnézte a dokumentumot.
A végponttól végpontig történő titkosítás feleslegessé válna
A végponttól végpontig tartó titkosítást úgy tervezték, hogy csak a kommunikáció, például az üzenetek feladója és címzettje láthassa azok tartalmát. Ez minden más felet kizár, a csalóktól kezdve a rendőrségen át egészen a digitális platformot biztosító vállalatig. A bűnüldözés hívei gyakran javasolják olyan technikai mechanizmusok létrehozását, amelyekkel a végponttól végpontig terjedő titkosítás megkerülhető a nyomozás során, de a kriptográfusok és más technológusok régóta azzal érvelnek, hogy ez olyan gyenge pontokat vezetne be, amelyek eleve aláássák a végponttól végpontig terjedő titkosítást, és veszélyeztetnék a felhasználók magánéletét.
„A végponttól végpontig terjedő titkosítás mindenki számára történő feltörése nemcsak aránytalan lenne, de a gyermekek védelmére irányuló cél elérésében is hatástalan” – mondta Iverna McGowan, a Centre for Democracy and Technology digitális jogokkal foglalkozó nonprofit szervezet európai részlegének főtitkára.
A dokumentumból kiderül, hogy határozottan támogatják az országok Johansson javaslatát, amely szerint a végponttól végpontig titkosított, magánjellegű kommunikációt illegális tartalmak után kutatva kellene vizsgálni. A dokumentumban szereplő 20 ország közül 15 támogatta a végponttól végpontig titkosított kommunikáció átvilágításának ötletét. Sokan azt állították, hogy ez olyan létfontosságú eszköz, amely lehetővé tenné a hatóságok számára, hogy megnyerjék a gyermekbántalmazás elleni küzdelmet.
Dánia és Írország támogatását fejezte ki a titkosított üzenetküldők átvizsgálása mellett, ugyanakkor támogatta a törvénybe olyan megfogalmazás beillesztését, amely megvédi a végponttól végpontig terjedő titkosítást más harmadik felektől. Ennek megvalósítása olyan technológia feltalálásán múlna, amely képes a titkosított üzeneteket illegális tartalmak után kutatni anélkül, hogy megváltoztatná vagy feltörné a titkosítás által nyújtott biztonsági funkciókat – a kriptográfusok és a kiberbiztonsági szakértők szerint ez technikailag lehetetlen.
Hollandia azonban kijelentette, hogy ez lehetséges lenne a „készüléken belüli szkenneléssel”, mielőtt az illegális anyagot titkosítanák és elküldenék a címzettnek. „Vannak olyan technológiák, amelyek lehetővé tehetik a CSAM automatikus felismerését, ugyanakkor a végponttól végpontig tartó titkosítást érintetlenül hagyják” – áll az ország képviselői a dokumentumban.
Magyarország új lehallgatási módszereket javasol
Spanyolország azt mondta, hogy „feltétlenül szükséges, hogy hozzáférjünk az adatokhoz”, és azt javasolja, hogy a titkosított kommunikációt vissza lehessen fejteni. Spanyolország belügyminisztere, Fernando Grande-Marlaska nyíltan beszélt arról, hogy szerinte milyen veszélyt jelent a titkosítás.
A Ciprusról származó megjegyzések szerint például „szükséges”, hogy a bűnüldöző hatóságok hozzáférhessenek a titkosított kommunikációhoz az online szexuális visszaélésekkel kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálásakor, és hogy „a rendelet hatása jelentős, mert precedenst teremt más ágazatok számára a jövőben”. Magyarország szerint „új adatlehallgatási és hozzáférési módszerekre van szükség” a bűnüldözés segítése érdekében.
Biztonsági szakértők régóta mondják, hogy a titkosított kommunikációba való esetleges kiskapuk vagy a szolgáltatások visszafejtésének módjai aláásnák a titkosítás általános biztonságát. Ha a bűnüldöző szervek tisztviselőinek módjuk van az üzenetek visszafejtésére, akkor a hackerek vagy a kormányok megbízásából dolgozók is kihasználhatják ugyanezeket a lehetőségeket.
Olaszország aránytalannak nevezte az új rendszerre vonatkozó javaslatot. „Általános ellenőrzést jelentene a világhálón keresztül küldött összes titkosított levelezés felett” – mondták az ország képviselői. Észtország arra figyelmeztetett, hogy ha az EU előírja a végponttól végpontig titkosított üzenetek átvizsgálását, a vállalatok valószínűleg vagy áttervezik rendszereiket, hogy azok képesek legyenek az adatok dekódolására, vagy bezárnak az EU-ban.
Németország képviselői határozottan ellenezték a javaslatot. A magánszférához való jog elválaszthatatlan fundamentuma az élettel teli, innovatív demokráciáknak. Az orwelli tervezet a társadalom tagjainak egészét sújtaná elenyészően alacsony százalékban reprezentált aberrált woke bűnözők tettei miatt. Nem beszélve arról, hogy ahol az Államnak lehetősége adódik a hatalommal való visszaélésre, ott az Állam vissza is fog vele élni, ezt az évszázadok számtalanszor bizonyítottak. Biztos, hogy a Kína típusú megfigyelőállam kell legyen az új modell Európa (fél)demokráciáinak?
