A brit kormány egy olyan új törvényt vezetett be, amely arra kötelezi a rendőrséget, hogy minden bűncselekményről készült felvételt arcfelismerő technológiával vessen össze olyan fényképes adatbázisokkal, mint amilyeneket az útlevelek esetében is használnak.
A Chris Philp rendőrminiszter által „mindent megváltoztatónak” nevezett törvény leginkább a lopásoknál és betöréseknél jelenthet segítséget, Philp rendelete azonban sokakból heves ellenérzéseket váltott ki a magánélet megsértése miatt. És bár az Egyesült Királyságban valószínűleg mindenki támogatná a bolti lopások és betörések megfékezésére irányuló törekvéseket, sok ember szerint a rendőrminiszter figyelmen kívül hagyta a dolognak azt a részét, hogy a fényképes adatbázisok használata megsértheti a magánélethez fűződő jogokat.
Ráadásul az új rendszer arra ösztönözheti a bűnözőket, hogy maszkot vegyenek fel. Ez ironikus módon csak súlyosbítaná a helyzetet, és így csak az ártatlanokat lehetne beazonosítani.
A rendőrminiszter szerint nincs jogi akadálya a megfigyeléseknek
Philp azonban azt állítja, hogy semmilyen jogi akadály nem gátolja a fényképes adatbázisok bűnfelderítésre történő használatát. Az ilyen szintű tömeges megfigyelés ennek ellenére szöges ellentétben áll a magánéletvédelmi normákkal, az új rendszerrel pedig már a magánélet fogalma is veszélybe kerül.
Az arcfelismerő technológia rendőrségi használata az igazolványkép-adatbázisokkal való összevetéshez több okból is a polgári szabadságjogok korlátozásának tekinthető.
Egyrészt amikor valaki például elmegy útlevélképet csináltatni, ott nem járul hozzá ahhoz, hogy azt a képet a rendőrség később megfigyelési célokra használja fel. Másrészt a Philp által bevezetett rendszer a magánélet megsértésének tekinthető, mivel az az ártatlan ember, aki a videófelvételen szerepel nem tudja, hogy a rendőrség arcfelismerő programokkal figyeli meg őt. Emellett az arcfelismerő technológia pontossága sem tökéletes. Előfordulhatnak téves azonosítások, amelyek az ártatlan „gyanúsítottak” számára jogi következményekkel és nem kevés költséggel járhatnak. Sokak számára az is aggasztó, hogy a biometrikus adatokat tároló adatbázisok esetében is fennáll a hackertámadás veszélye.
Ezek a problémák rávilágítanak arra, hogy az útlevélkép-adatbázisok és az arcfelismerő technológia kombinálása rengeteg jogi kérdést felvet, és egyértelműen a magánélet megsértésének tekinthető.
Érdekelhet még:
