Az amerikai értelmiségiek, művészek és államférfiak már a köztársaság kezdete óta Európára tekintettek példaként. A konzervatívok vonzódtak a kontinens folytonosság- és hagyománytudatához, valamint a kereszténység bázisához. Újabban a progresszívek az európai szociáldemokráciában és a globalista pacifizmusban látták a példaképet, amelyet át kell venni.
Mi maradt Európából?
Manapság azonban úgy tűnik, hogy Európa a múzeumokon, a bájos katedrálisokon és a fantasztikus ételeken kívül nem sok mindenben szolgál modellként.
Az ezredforduló első éveiben az volt a téma, hogy Európa a globális felemelkedés küszöbén áll, míg Amerika hanyatlik. Európa végső stagnálása, ahogyan arra sok konzervatív rámutat, részben a folyamatosan bővülő, magas adókkal terhelt jóléti államra vezethető vissza. Néhány mérsékelten jobb helyzetben lévő európai gazdaság, mint Dánia és Svédország, jóléti állam, de mégis sikerül a többieket felülmúlni.
Az igazi probléma civilizációs jellegű. Az európaiak nem hajlandóak megőrizni ipari bázisukat és ellenőrizni határaikat, így a kontinens egyre gyengébbé és nagyrészt védtelenné válik. A vezető nélküli amerikai birodalom talán nyikorog, de Európa még rosszabb állapotban van, a lehangoló demográfiai adatok, a magas adók, a fojtogató szabályozás és a bürokrácia által beszorítva, amelyhez képest Kalifornia egy libertárius paradicsomnak tűnik.
Amerika hasít
Európa hanyatlása a világgazdaságból való részesedésében is megmutatkozik. Nehéz olyan jelzőt találni, amely arra utalna, hogy a kontinens globális piaci részesedése növekszik, miközben a pénz továbbra is az Egyesült Államokba áramlik. Az elmúlt 15 évben az európai bérek csökkentek, miközben az amerikaiaké folyamatosan emelkedett; az euróövezet gazdasága dollárban mérve körülbelül hat százalékkal nőtt, míg az Egyesült Államoké 82 százalékkal – derül ki a Nemzetközi Valutaalap adataiból.
Az európai életminőség romlik, ipari bázisa erodálódik, és úgy tűnik, hogy a jövőben aligha várható javulás. Európa ma már gyakorlatilag minden jelentős fejlett iparágban lemaradásban van, a szoftverektől az űrkutatáson át az autókig. Az 50 legnagyobb technológiai cég közül mindössze három található Európában; a listát nagyrészt az Egyesült Államok uralja, a második helyen Kína áll. A külföldi befektetések jelentősen visszaestek, és 2022-re 100 milliárd dollárral kevesebbet tettek ki, mint az Egyesült Államok.
Dicső múlt, szomorú valóság
Az európai városok egykor nagyrészt biztonságosak és tiszták voltak, ma viszont mocskosak és graffitizettek, bár még mindig kevésbé halálosan veszélyesek, mint amerikai társaik. Néhány város, mint például Marseille, ma már inkább a bűnözésről ismert, mint mediterrán bájáról.
A korlátlan bevándorlás ellenzése szörnyű következményekkel jár a balközép számára, amelynek multikulturális ideológiája felbomlóban van. A háború utáni álom, hogy a bevándorlók enyhítik a kontinens munkaerőhiányát, miközben fokozatosan asszimilálódnak a helyi kultúrához, nem vált valóra. A bevándorló munkavállalók vagy nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel, vagy nem képesek áthatolni a kontinens gyakran nehéz szabályozási környezetén. Még az olyan híresen liberális országok is, mint Dánia, kötelezővé teszik az integrációt.
A nacionalista jobboldal felemelkedését széles körben elítélik a médiában, de ez inkább egy utolsó kétségbeesett kísérletet jelent a hagyományos értékek látszatának visszaállítására, nevezetesen a múltba és a vallásba vetett hitre.
Radikális újraszabályozás nélkül az európaiak borús jövő elé néznek.
Érdekelhet még: Tényleg kihalásra vagyunk ítélve?
