A Kenyában talált kőeszközök őseink szerszámkészítő képességének eddigi legrégebbi példái lehetnek.
A Viktória-tó Homa-félszigetén nemrégiben felfedezett szerszámok az olduvai technológia legkorábbi ismert példái.
„Az olduvai technológia igazi mércéje a technológiánknak.” – mondta Rick Potts paleontológus, a washingtoni Smithsonian Intézet emberi eredet programjának igazgatója, és a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.
Az „olduvai technológia” az antropológusok által használt kifejezés arra a különleges technológiára, amely évmilliókkal a Homo sapiens előtt létezett. Ezek a szerszámok általában nagyon precíz kőpattintással készültek. Az egyik követ a másikhoz ütögetve az ősi hominidák (emberfélék) vékony szilánkokat pattintottak le és így egy éles szélű követ kaptak, amely alkalmas lehetett vágásra vagy csontok megmunkálására, a lepattant éles szilánkokat pedig például varráshoz használták.
A technológia neve a tanzániai Olduvai-szurdoktól származik, ahol a régészek az 1910-es évektől kezdődően több ásatás során ősi emberfélék csontjait és szerszámait találták meg. E csontok egy része körülbelül 2,1 millió évvel ezelőttre nyúlik vissza. Azóta az ebbe a kategóriába sorolható eszközöket széles körben találtak Afrikában, sőt Európában és Kelet-Ázsiában is.
Ásatások Nyayangában
A Nyayanga ásatási terület, ahol a kőszerszámokat találták, egy trópusi hely, mély vízmosásokkal. Ahogy ezek a vízmosások folyamatosan változnak, rendkívül régi föld- és üledékrétegek – és néha ősi fosszíliák és szerszámok – kerülnek felszínre.
Rick Potts paleontológus és tanulmányának társszerzői megállapították, hogy a Nyayangában feltárt 330 kőszerszám 2,58 millió és 3 millió évvel ezelőttről származik. Ez 400 ezer évvel több, mint a korábban ismert legrégebbi, Etiópiában talált olduvai szerszámkészlet.
A lelőhelyen egyébként 1776 állati fosszíliát is feltártak, köztük legalább három víziló és antilop fosszíliáját. Két víziló csontjain vágásnyomok láthatók, az antilopok néhány csontján pedig megmunkálásra utaló nyomok vannak.
Kik készíthették a kőeszközöket?
A kutatók egyelőre nem tudják, hogy pontosan melyik faj készítette a Kenyában talált kőszerszámokat. Eddig azt feltételezték, hogy a szerszámhasználat kizárólag a Homo nemzetségre korlátozódik. A legrégebbi ismert fosszília, amely erre utal, egy 2,8 millió éves állkapocscsont, ami időben elég jól illeszkedik a Nyayangában talált eszközökhöz.
A feltételezést megerősíti az a szintén Nyayangában talált két zápfog is, amelyek a Paranthropushoz tartoznak. Ez a faj a Homo nemzetség közeli rokona, de egyes kutatók azt feltételezik, hogy erős állkapcsa miatt a Paranthropusnak nem lett volna szüksége eszközökre, hogy segítse a táplálék feldarabolását.
A harmadik lehetséges nemzetség pedig az Australopithecus. A legismertebb közülük, Lucy Etiópiában halt meg, és nagyjából 3,2 millió évvel ezelőttre datálható, míg a legfrissebb Australopithecus példányok körülbelül 2,9 millió évvel ezelőtt élhettek.
E három emberféle bármelyike használhatta a Nyayangában talált kőeszközöket, amíg azonban további csontokat nem tárnak fel, a kutatók nem tudják pontosan megmondani, melyik nemzetség felel a 3 millió éves kőszerszámokért.
