A BRIC kifejezést először 2001-ben a Goldman Sachs közgazdásza, Jim O’Neil használta Brazíliára, Oroszországra, Indiára és Kínára. Hivatalosan 2009-ben alapította meg az előbbi négy ország ezt a nemzeti szövetséget, Dél-Afrika 2010-ben csatlakozott a szervezethez, 2023-ban pedig további hat új országot hívtak meg: Argentínát, Egyiptomot, Etiópiát, Egyesült Arab Emírségeket, Iránt és Szaúd-Arábiát, melyek közül Argentínán kívül mind elfogadta a csatlakozást. Egyes elemzők szerint 2050-re a világ domináns szövetsége lehet a BRICS, mely többek között nyitott a kriptovaluták adta lehetőségek kihasználására is.
2024 első BRICS-Sherpa meetingje
Megtartották 2024 első BRICS-Sherpa meetingjét Moszkvában, ahol a tíz tagállam képviselője jelent meg megvitatni gazdasági és pénzügyi stratégiáikat. Az ehhez hasonló találkozók változatos perspektíváiról és napirendjeiről nevezetesek, most sem volt ez másképp: Kína, Oroszország és Irán továbbra is a nemzeti valuták használatát támogatja a kereskedelmi elszámolásokban, szemben egy esetleges BRICS-valuta bevezetésével. A tagállamok kiemelt hangsúlyt fektetnek a technológiai együttműködésre is, mely egy Kína által javasolt BRICS mesterséges intelligencia – AI – fejlesztési és együttműködési központban csúcsosodhat ki. A BRICS találkozók fontos elemei közé tartozik a blokklánc technológia és kriptográfia erejének kiemelése is, mely során a szövetség költségvetése is elvárásokat támaszt az iparág támogatása felé.
Jelenlegi álláspontok szerint Irán képviselője, Mehdi Safari az, aki leginkább lelkesedést mutatott a különféle gazdasági és pénzügyi erőfeszítések végrehajtásának felgyorsítása iránt, beleértve a digitális valutákat is. Az ok e mögött többek között az Iránt sújtó gazdasági szankciók hatásainak enyhítése, mely közvetve az amerikai dollártól való függést is csökkentené. Oroszország külügyminiszter-helyette, Szergej Rjabkov kitart a nemzeti és helyi valuták nagyobb mértékű felhasználása mellett, mely szerinte a globális rendszer negatív hatásainak minimalizálása miatt válik szükségessé, ebben fejezte ki támogatását Kína képviselője, Ma Zhaoxu, aki a helyi valutákban történő elszámolás bővítését javasolta.
Függetlenedés kriptovalutákon keresztül
A moszkvai találkozó keretein belül felmerült egy új perspektíva, miszerint a BRICS-országok a kriptovaluták gazdasági rendszerükbe való integrálásával, digitális valuták nyújtotta előnyök kihasználásával lendítenék fel gazdaságukat, csökkentenék tranzakciós költségeiket és erősítenék függetlenségüket. A kriptovaluták elfogadása csökkentené a hagyományos bankrendszerre való támaszkodást, és enyhítené a gazdasági szankciók hatását. Ez utóbbi azért fontos, mert néhány tagállam – köztük Irán is – olyan gazdasági szankciókkal néz szembe, melyek korlátozzák a hozzáférést a globális pénzügyi rendszerekhez. A kriptovaluták hétköznapi értelemben vett térnyerésével olyan szereplők számára válna elérhetővé a hozzáférés pénzügyi rendszerekhez, akik a hagyományos banki rendszerekből ki vannak zárva. A kriptovaluták természetnél fogva leegyszerűsítenék a határokon átnyúló tranzakciókat, hiszen nincs szükség közvetítőre vagy többszörös devizakonverzióra sem – ezáltal a tranzakciós költség csökkenne, a hatékonyság pedig nőne.
Érkezik a közös BRICS-kriptovaluta?
Azáltal, hogy a tagállamok elfogadták egy együttműködésen alapuló BRICS-kriptovaluta kezdeményezés létrehozását, előrevetítették egy potenciális közös kriptovaluta létrehozását, mely közös nevező lehet a tranzakciók zökkenőmentes lebonyolításában és egy köztes gazdasági együttműködés létrehozásában. A BRICS részéről a fókusz továbbra is a kriptovaluták növekvő jelenségének a teljes körű kihasználásán van, az elfogadott előírás magába foglalja kutatási és fejlesztési erőfeszítések ösztönzését, egy világos és kedvező szabályrendszer kialakítását, amely megfelel a nemzetközi szabályoknak, oktatási kezdeményezéseket és a kormányzati intézmények és magánszektor szakértelmének partnerségét.
Érdekelhet még: 20 ország mond búcsút az amerikai dollárnak 2024-ben
