Rezisztenssé váltak a rákkal szemben a csernobili farkasok

2024.02.13.
Olvasási idő: 1 perc

Csaknem 40 évvel a tragédia után mutáns farkasokkal van tele a csernobili 30 km-es (tiltott) zóna. Egy új kutatás szerint az állatok az élhetetlen körülmények ellenére (vagy annak köszönhetően) képesek voltak rezisztenciát kifejleszteni a rákkal szemben. A Princeton evolúciókutató biológusa és ökotoxikológusa, Cara Love azt tanulmányozta, hogyan tudtak a farkasok több nemzedéken át túlélni, miközben radioaktív részecskéknek voltak kitéve.

Az 1986-os reaktorbalesetet követően nagyjából 100.000 embert kellett evakuálni a több mint 2500 négyzetkilométeres területről. A város és a körülötte lévő természet azóta elhagyatott (néhány katasztrófaturista látogatását leszámítva), a sugárzás ugyanis még mindig kockázatot jelent az élő szervezetek számára. A történetet az HBO és a Sky egy ötrészes sorozatban dolgozta fel 2019-ben.

A csernobili farkasok vérmintái alapján a csapat felfedezte, hogy a farkasok mindennap több mint 112,8 mikrosievert sugárzásnak voltak kitéve az életük során. Ez 6-szor több, mint amennyi az előírások szerint még biztonságos az emberi szervezet számára. Love felfedezte, hogy a farkasok immunrendszere ahhoz hasonló tulajdonságokat mutatott, mint amikor a daganatos betegségben szenvedők sugárkezelésen vesznek részt.

Több kutatás is bebizonyította, hogy léteznek olyan mutációk, amelyek növelik a daganatokra való hajlandóság kockázatát. A BRCA gén variánsai kifejezetten ilyen mutációnak számítanak, és a mell- és petefészekrák kialakulásának esélyeit növelik.

A csernobili farkasok a rákkutatást is előrelendíthetik

Love-nak azonban olyan proaktív mutációkat sikerült azonosítania, amelyek a rákkal szembeni ellenálló képességet növelik. A kutatók most abban bíznak, hogy a csernobili farkasok által kifejlesztett rezisztenciát tovább tanulmányozva az emberi szervezetben is felfedezhetnek hasonló géneket. A szóban forgó kutatás egyébként már évek óta zajlik, az utóbbi időben azonban a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború miatt több nehézségekkel is szembe kellett nézniük a tudósoknak.

A kutatási eredményeket múlt hónapban ismertette Love az évente Seattle-ben megrendezett Society of Integrative and Comparative Biology találkozón.

További érdekes cikkeink a radioaktivitásról:

Winterbrn

2017-ben kezdtem el kriptovalutákkal foglalkozni a CoinColorsnál. A BitcoinBázison – kisebb-nagyobb megszakításokkal – 2019 óta tevékenykedem szerkesztőként. Széles körű tapasztalattal rendelkezem a kriptovaluták, a blokklánc-technológia és a fintech világában. Hiszek a Bitcoin elsőbbrendűségében, de nem tartom magam Bitcoin-maxinak. Fő érdeklődési területem a blokklánc-technológia és annak valóélet-beli felhasználása.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél