Dmitrij Medvegyev volt orosz elnöknek és az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetőjének sikerült ismét sokkolnia és feldühítenie a nyugati tisztviselőket. Tette ezt háborús retorikájával és nukleáris fenyegetéseivel.
Néhány hete még arra figyelmeztetett, hogy ha a NATO megtámadja Oroszországot, akkor „nem lesz más választása”, mint nukleáris „apokalipszist” kirobbantani, ami „mindennek véget vethetne”. A hétvégén még saját szavait is sikerült felülmúlnia a nukleáris „fenyegetettségi szint” és a retorika tekintetében. A korábbi megjegyzéseit kibővítette azzal, hogy a Kreml készen áll arra, hogy teljes stratégiai arzenálját bevesse London, Washington, Berlin és Kijev ellen.
Újabb figyelmeztetése Oroszországnak az Ukrajna keleti részén található négy elcsatolt terület katonai ellenőrzésére összpontosított. Moszkva ezeket most már orosz területnek tekinti, és azt mondja, hogy soha nem fogja feladni.
„Az Oroszország 1991-es határaihoz való visszatérési kísérletek csak egy dologhoz vezetnek. Egy globális háború felé a nyugati országokkal, amely államunk teljes stratégiai arzenálját felhasználja” – kezdte Medvegyev a Telegramra feltett vasárnapi nyilatkozatát. Vészjóslóan a célpontok listájával folytatta…
Kijevben, Berlinben, Londonban, Washingtonban.
Továbbá kifejtette, hogy nukleáris rakéták csapnának le „más gyönyörű történelmi helyekre is, amelyek hosszú ideje szerepelnek nukleáris triádunk repülési célpontjai között.”
„Lesz-e bátorságunk ezt megtenni, ha egy ezeréves ország, a mi nagy hazánk eltűnése a tét, és az orosz nép évszázadokon át hozott áldozatai hiábavalóak lesznek?”. Medvegyev ezután azt mondta: „A válasz nyilvánvaló.”
Nem ez az első alkalom, hogy nukleáris tűzre figyelmeztet, ha a NATO vagy az ukrán erők orosz területet foglalnak el. Moszkva figyelmeztetett, hogy bevetheti nukleáris arzenálját, ha „egzisztenciális fenyegetés” veszélyezteti a túlélését.
Úgy tűnik azonban, hogy ez az első alkalom, hogy Oroszország atomfegyverrel fenyegetőzik, ha Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja feletti ellenőrzése egzisztenciális veszélybe kerül. Természetesen ez a Krímre is vonatkozik.
Mit szól ehhez Ukrajna?
A Zelenszkij-kormány azonban nem mondott le arról a céljáról, hogy felszabadítsa ezeket a területeket. Emellett Kijev még azt is követelte, hogy Oroszország mondjon le a Krímre vonatkozó igényéről. De Zelenszkij békeformulájának ez utóbbi aspektusát széles körben úgy tekintik, mint ami nem segíti elő a háborút lezáró jövőbeli komoly béketárgyalásokat.
Ukrajnának minden bizonnyal területeket is fel kell adnia, ha valaha is békében reménykedik. Hacsak nem fordul gyorsan a harcok állása, ami jelenleg nagyon valószínűtlen.
Januárban kezdett megerősítést nyerni, hogy az USA B61-12 nukleáris robbanófejek telepítésére készül Nagy-Britanniába, konkrétan az angliai Suffolkban található RAF Lakenheath bázisra.
#Russia would regard any return of #US nuclear weapons to bases in Britain as an “escalation and a destabilizing practice,” Foreign Ministry spokeswoman Maria Zakharova says.https://t.co/odjTJOnSRe
— Al Arabiya English (@AlArabiya_Eng) September 5, 2023
Moszkva korábban azzal vádolta a nyugati és NATO-hírszerző szolgálatokat, hogy segítséget nyújtanak az orosz terület elleni, határokon átnyúló rakéta- és dróntámadások növekvő térnyerésében. Nemrégiben azzal vádolta Franciaországot, hogy zsoldosokat tart fenn az északi Harkiv városában, hogy támadásokat intézzenek a közeli Belgorodi terület ellen. Egyre nagyobb a félelem, hogy ez a „közvetett” harc vagy proxy-háború átcsaphat egy Oroszország és a NATO-országok közötti közvetlen „éles tűzzel vívott” háborúba. Ezt azonban eddig sikerült elkerülni.
Ez a cikk is érdekelhet: A biofegyverek és az agychipes szuperkatonák korszaka előtt állunk?
