A háború ugyan nem fenyeget, de nem is lehetetlen, figyelmeztetett Ursula Von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
„A háború veszélye talán nem fenyeget, de nem is lehetetlen. A háborús kockázatokat nem szabad eltúlozni, de fel kell készülni rájuk. Ez pedig azzal kezdődik, hogy sürgősen szükség van a tagállamok fegyveres erőinek újjáépítésére, utánpótlására és korszerűsítésére.” Ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mondta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott beszédében. „Ennek során Európának arra kell törekednie, hogy a győztes műveleti képességek következő generációját fejlessze és állítsa elő. És biztosítani, hogy megfelelő mennyiségű felszereléssel és technológiai fölénnyel rendelkezzen, amelyre a jövőben szükségünk lehet. Ez azt jelenti, hogy a következő öt évben fokozzuk védelmi ipari képességeinket” – tette hozzá.
„Az Európai Békefenntartási Eszköz 6,1 milliárd eurót mozgósított az ukrán fegyveres erők halálos és nem halálos katonai eszközökkel és felszerelésekkel való támogatására. Az Európai Védelmi Alap magas szintű védelmi képességekbe fektet be olyan kritikus területeken, mint a légi, a haditengerészeti, a szárazföldi harcászat, az űrbeli korai előrejelzés és a kibernetika. És nagy lépéseket tettünk ipari és termelési képességeink növelésében a védelmi ágazatban – folytatta Von der Leyen -, az elkövetkező hetekben bejelentjük az Asap program keretében hozott döntéseket. Ez a finanszírozás lehetővé teszi számunkra, hogy 2025 végére nagyjából megduplázzuk az európai lőszergyártást évi több mint 2 millió lövedékre.”
Közös fegyverbeszerzés, csak úgy mint a COVID-vakcinák esetében
Az EU Bizottságának elnöke szerint Európának többet kell költenie, jobban kell költenie, európai módon kell költenie. Hozzátette, hogy az elkövetkező hetekben az első európai védelmi ipari stratégiával néhány javaslatot fognak előterjeszteni. A stratégia és az azt követő európai védelmi beruházási program egyik központi célkitűzése a közös védelmi beszerzések előtérbe helyezése lesz. Von der Leyen az oltóanyagok közös beszerzésére hivatkozott, hiszen a fegyvereket is a tagállamok összefogásával kívánja beszerezni.
„Szeretném, ha nagyban gondolkodnánk. Itt az ideje, hogy arról beszéljünk, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó extraprofitot arra használjuk fel, hogy közösen vásároljunk katonai felszerelést Ukrajna számára. Nem is lehetne nagyobb szimbólum és jobb felhasználása ennek a pénznek arra, hogy Ukrajnát és egész Európát biztonságosabbá tegyük” – folytatta.
Sok európait kifejezetten aggaszt a Bizottság elnökének beszéde, melyre csak olaj volt a tűzre Emmanuel Macron francia elnök hétfői kijelentése. Macron ugyanis azt mondta, hogy nyugati csapatokat kellene Ukrajnába küldeni harcolni. „Nincs konszenzus ezen a ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk. (…) Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön.”
Bár az elnök később próbálta menteni a menthetetlent, Európa többi vezetője nem győzött szabadkozni. Olaf Scholz német kancellár kijelentette, szó sincs arról, hogy európai országok vagy NATO-tagok katonákat küldenének Ukrajnába. Giorgia Meloni olasz kormányfő egyetértett német kollégájával. Rishi Sunak brit miniszterelnök azt mondta, nincs terv még több brit katona ukrán földre küldésére azokon felül, akik kiképzik az ukrán csapatokat.
Érdekelhet még: Az EU nagytestvér mindent látni fog a házadtól kezdve a kriptódig
